Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. 340 kai, szorgalma által annyira vitte, hogy derekas palaeontologus és a geologiai viszonyok alapos ismerője lett. Három évvel később tette első utazását a Kaukázusba, hol mintegy huszonnégyezer rovart gyűjtött s számos egyéb megfigyelést lett. 1850-ben újra meglátogatta a Kaukázust ; a következő évben bejárta az osszét földet és Imeretiát, mindenütt lankadatlanul folytatva gyűjtéseit, melyeket egyesítvén, a Földrajzi Társaság múzeumát alapította, megvetvén ezzel alapját azon kaukázusi múzeumnak, melynek igazgatója ma dr. Radde. Ez időtől fogva Bayern élete a Kaukázusnak volt szentelve élete fogytáig. Minden év új kirándulásokkal, új gyűjtésekkel és megfigyelésekkel telt el. 1859-ben az általa alapított múzeum őrévé nevezik ki; 1860-ban Abichnak dagesztáni és csecsen földi geologiai expeditiójához csatlakozik, melyben 1860- és 1861-ben átkutatja Akhalczikh és Adj ara vidékét. 1864-ben súlyos betegségbe esett, miért is dr. Smirnoff Piatigorskba hívta meg, hogy egészsége helyreálljon. Egészsége javultával dr. Smirnoff felkérésére a piatigorszki meleg források környékének geologiai megfigyelése végett számtalan kirándulást tesz s ez alkalommal fedezi fel a Psad, Beregovoi és Djuba vidékén lévő dolmeneket s ezzel megkezdi régészeti megfigyeléseinek és felfedezéseinek hosszú sorát is, melyet ugyanez időben a kaukázusi legendák egybegyűjtésével bővít ki. 1867-től 1870-ig folytatott geologiai kutatásai közben már mind sűrűbben foglalkozik a tárgyi archaeologiára vonatkozó kutatásokkal is ; átkutatja az Aragva menti, mczkheti, marienfeldi és szartacsalói sírleleteket s újabban számos dolment fedez fel. Majd megalakul a kaukázusi régészetkedvelők társasága, mely a csaknem kizárólag Bayern gyűjtéséből eredt gyűjteményekből egy múzeumot szervezvén, ennek őri állására Bayernt hívja meg s ez időtől fogva mind Trois ans après il fit son premier voyage au Caucase et en rapporta 24.000 insectes et de nombreuses notes. En 1850 il se rendit de nouveau au Caucase; l'année suivante il parcourut l'Osséthie et l'Imérétie, enrichit ses collections et les réunit pour créer le musée de la Société de Géographie, devenu la base du Musée Caucasien dirigé aujourd'hui par le docteur Radde. Depuis ce temps là M. Bayern n'a cessé de vouer toute sa vie au Caucase. Chaque année ce furent de nouvelles excursions, de nouvelles collections et de nouvelles notes. En 1859 il fut nommé conservateur du Musée qu'il avait créé; en 1860 il accompagna M. Abich dans ses explorations géologiques en Daghestan, en Tchétchèna, explorations qui furent reprises, en 1860 et 1861, dans les régions d'Akhaltzikh st de l'Adjara. En 1864 il tomba malade et M. dr. Smirnoff l'invita à Piatigorsk pour s'y soigner. Sa santé rétablie, il fit d'innombrables excursions pour explorer les conditions géologiques des sources thermales de Piatigorsk. A cette occasion il découvrit les dolmens de la région de Pchad, Beregovoï et Diouba et inaugura ainsi la longue série de ses observations et découvertes archéologiques qu'il compléta par une collection de légendes caucasiennes. De 1867 à 187Ü il s'occupa, au cours de ses promenades géologiques, de plus en plus fréquemment de recherches archéologiques; il fouilla les nécropoles de l'Aragva, de Mtzkhet, de Marienfeld, de Sartatchalo et découvrit de nombreux dolmens. C'est alors que se forma la «Société des amis de l'Archéologie du Caucase» qui constitua, exclusivement- avec les objets collectionnés par lui, un Musée dont il devint le conservateur. A partir de cette époque il étendit constamment la sphère de ses re-