Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

— 30 — ' Fővezére Fels Lénárd gyors menetekbe Esztergom alá érkezik, mit bevéve, október végén a budai fürdőknél foglal állást, de sikertelen ostromai után viszszahuzódik és november derekán Visegrádot szállta meg. A budai ostromról értesült Solimán, Ferdinándnak követét Laskyt börtönbe vetteti, ellenben a Fráter György által küldött Verbőczyt, Eszékyt kegyeivel elhalmozta. Zsigmond Jánost oltalmáról biztosította, igéri, hogv jövő tavaszszal hadait Ferdinánd ellen Magyarországba vezeti. Izabella megunta gyámjának Fráter Györgynek szigorát, herényivel és Révay Ferenczczel szövetkezett. Ferdinándot értesiti, hogy ő kész a váradi szerződésnek betöltésére ; intézzen Ferdinánd Buda ellen ujabb ostromot, mely alatt ő híveivel kaput nyitand. Ferdinánd az ostromot 1541 évi február 3 án Rogendorf vezérlete alatt elrendeli. Rogendorf a birodalmi zsoldosokat várva, csak május elsejére érkezett Buda alá. — Izabellának atyja Zsigmond szintén békét tanácsol, de az Izabella ármányairól értesült Fráter György a lengyel követeket nem ereszti az özvegy királyné elé, szoros őrizet alá véteti. A vár védelmét személyesen vezeti, Rogendorfnak ágyúit elhalgattatja, az egy részről Rogendorf, másfelöl Perényi által vezetett rohamot junius 2-án visszaverte. Az ostromot megunt budai németek összeesküsznek és Révay vezérlete alatt elhatározták, hogy az ellennek a vizikaput megnyitják. — Rogendorfot erről értesitik, de mert a polgárság a várat Bornemiszszának akarta feladni, Rogendorfot megszállotta a féltékenység, a Ferdinánd párti magyarokat eltávolította, s a vizikapuhoz német zsoldosokat rendelt. A várat nem ösmerö, a jelszót nem hangoztató németeket Fráter György készen fogadja, felkoiiczoltatta, az összeesküdtek közül többeket halálra itélt. Bakics Ferenczet felnégyeltette s a várat megtartotta. .—