Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

— 18 — ' ébersége megmenté. Várday ezután is, a kibékitésen buzgólkodik, de Ferdinánd hadai Tótországban, Pekry a felvidéken, Serédy a Dunántúl, Török Bálint alatt tovább pusztítanak. János Budára országgyűlést hirdet Bánfyt nádorrá választatta, Nádasdy Tamást és Gritti Alajost kincstárnokká kinevezte. Nádasdyt, hadai élén Tokaj alá rendelte, ki a német hadakat megkergette, szintén a király sürgetésére Budára visszatért. János Mehemed nándorfehérvári pasát, Morvának megszállására utasítja, ki a helyett 30 ezer törökkel a Vágvidéket raboltatja. A király rosz szolgálatai miatt Gritti által a fényes kapunál panaszt emelt. Nádasdy Tamás a Szigetvárat jól felszerelte ; Török Bálint ellen azonban nem boldogul. Ferdinánd hadvezére Rogendorf ezen időben hadaival Buda alá érkezett, hol October végén tábort ütött. János védelmére Gritti háromezer törökkel és a Szigetvár alól visszarendelt Nádasdy dandárával érkezik, magát a német táboron keresztülvágja és a várba bevonult; Bánffy nádor is segélylyel érkezett. Rogendorf, meghiúsult vállalata után, éhség és betegség által megharmadolt hadait visszavezetni kénytelen. János a Rogendorf rohamait visszaverő Nádasdyt Fogaras földével, Grittit pedig Magyarország kormányzója czimével jutalmazta, kinek kinevezésével a hazafiakat elkeserítette. A Ferdinánd és János közötti béketárgyalások Posenben íolytattattak, minek eredménye egy évi legyvernyugvás lett. A két király, mint az 1531-ben, márczius 4-én, Babocsán kezdett és 19-én folytatott tanácskozások után, a béke biztosítása felett alkudoztak. Perényi Péter indítványára Veszprém városában közönséges országgyűlést hirdettek. De későbben ugy János, mint Ferdinánd értesültek,