Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

Zápolya János és I. Ferdinánd ellenkirályok

- 19 — hogy Perényinek egyedüli czélja, hogy a két királytól független országkapitányul választassák; hiveiket a veszprémi gyüléseni részvételtől megtilták. A János által Fehérvárra h'rdetett gyűlésre kevesen jelentek meg, ez eredmény nélkül eloszlott. Ferdinánd követeit Konstantinápolyba küldi, kik kijelentsék, hogy ő ideiglenesen kész lemondani Magyarországról, de János ne házasodjék, halála után az ország reá szálljon János azt kivánta. hogy 1532. év elején Krakkóban tartassék összejövetel, ezen a pápa, a császár, a franczia és angol királyok, a németbirodalmi rendek képviseltetvén, a két király pedig követeik által résztvévé itt intéztessenek a béketárgyalások. — A leányát az elismert magyar királynak szivesen adó Zsigmond, a krakkó i gyűlések költséget viselni ajánlkozott. Ezen tepvnek Ferdinándot megnyerni Lasky kiküldetett, de ez Ferdinánddal nem boldogult. A fegyverszünet vége közeledvén, Nádasdv Tamás 1531 november 1-én Zákányba mindkét pártból több hazafit összehívott, honnan 1532-iki újév napján a Balaton melletti Kencsére országgyűlést hirdettek, mely néptelensége miatt szintén eredmény nélkül oszlott el és Berenhidára márcz. 12. uj gyűlést hirdetett, mi ismét a részvétlenség miatt, ugy a Ferdinánd által Esztergomba , mint a János által Pestre hirdetett gyűlések szintén siker nélkül feloszlottak. János királynak Rómába, a béke biztosítására küldött követe, Yerancsics, hasztalan fáradozott. Lasky a császárt rávette, hogy ez a lengyel király közbenjárásába beleegyezett, A türelmét vesztett Solimán 1532. április 25-én Konstantinápolyból harmadik hadjáratára már megind ult. Az ország főkapitánya. Gritti, julius 17-én tette hódolatát. Az Ibrahim vezérnél tisztelgő Perényi Péter Gróf Vay Magyarország Története 2 J>