Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 21 — ványai, kik egyaránt ösmerik ugy a római, mint a hunn hadászatot. Koruknak legnagyobb két. vitéze méri össze kardját, rémitő vérfürdőt várhatunk. A 35 éves és már őszbe vegyült Attila, félmillió hunnal Helvétián átkél. Mainz, Speye r, M a r b u r g városokban pusziit, majd Belgiumot boritják el hadai. Argent u r i a? V i n d o n i z i a-A u g u s t a városokat dúlják. T r i e r-t Met z-et, L a o n-t prédálják. Éhei m s-t beveszik? hol az azon idők szokása szerint hadakat vezető püspökre bosszús s c y d-ek és turciling-ek a főpapit megölik, mit Attila akarata ellen tettek. Ösmerjük a keletiek vallási türelmét, mit Attila Lupos püspök, ugy Leo pápa irányában fényesen igazol. A keleti vad Dzsingiskhán is meghagyta fiainak : „a hóditott országok vallásügyeibe ne avatkozzatok !" Attila rendeletéből a táborában harczoló scydek nem követhették el a gyilkosságot, ez a fanatikusok gyilkossága volt. A hunn hadak Lutetia (Páris) elé hömpölyögnek, elrémült lakossága menekülni akar; miről Genoveva sziizlionosait lebeszéli. Genoveva érvelése: „Ha itt hagyjátok tűzhelyeiteket, házaitokat, az ellen okvetlen feldúlja, mig ha helyben maradtok, vagy isten kegyelme, vagy az ellenség i r g al m a segíthet!" Genoveva női tapintattal jósolt. Attila Párist oldalt hagyva Orleans alá siet. Orleans ellentáll. Püspöke buzditja, a ki egyszersmind Aetius segélyét sürgeti és leirva Orleansnak szorongatott helyzetét, kijelenti, hogy ha junius 23-ig a felmentő sereg nem érkezik, ő Orleáns-t feladja. Attila ostromot kezd és az orleansi nép hősies védelme daczára a várost épen 23-ikán reggel beveszi. Győzelmesen bevonul, hadai zsákmányolnak, miközben