Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 8 — Azon tényre támaszkodom, liogy Árpádnak úttörői a lmnnok és avarok voltak. A hunnok eredetét nyomozva, Jornandes ezeket a Kr. e. 2200 évvel Khinával harczba keveredett Ii i u n gnukkal azonositá, de ez] csak a nevek némi hasonlatából származott tévedés. A mongoloknak a kaukázi fajtól eltérő, a hunnoknak pedig azonos fejalkata, a két fajnak külömbségét bizonyitja. A történetből pedig tudjuk, hogy midőn a h i u n gmongolok Khinával harczot vivtak, ugyanakkor a hunnok a khinai határoknál, de messze fent éjszakra, nyájaikat békében legeltették.

1 Érdekes a tudományok királyának Humboldt Sándornak, idevonatkozó nyilatkozata Cosmosában: „Sokáig a mongolokkal felcserélt hunnok és a nagy magyar nemzet." Jornandes ellen bizonyit. — Fr. Chr. Schlosser, a német történész, midőn „Weltgeschichte" jében (1-só kötet, 22 1.) irja „a hiongnuknak a hunnokkal azonosságáról a név hasonlatosságán kiviil (én ezt sem találom) más bizonyíték hiányzik." A hunnok az Ázsiában ezredévek előtt kifejlett műveltséget örökölték. írástudók. A dalokat élvezik. Humboldt szerint az epost ösmerik. Halottaikat eltemetik. Vallásukban, ha nem emelkedtek fel a keresztyénség szeretettanáig — de egy Isten [hivők voltak; — mi fejlett műveltségük mellett bizonyíték. Jellemére nézve a hunn zárkozott, terveléseinél hallgatag, körültekintő, óvatos, — a kivitelnél határozott és meglepően gyors; egyszer elvállalt kötelmeit más népek iránt hi ven betartja. Az orgyilkot, hitszegést megveti. 1 Pray Gy.