Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

— 94 — s minden Szabolcsmegyének adandó taxa, portio, fizetés és contributio alól felmenti.

1) 1629 Meghalván Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem 1629ben, testvér« iktari Bethlen István lett Erdélynek és a hozzá kapcsolt magyarországi részeknek kormányzójává s noha a Bethlen Gábor halála után az 1622-ik évi 29. t. cz. 11. §-a értelmében vissza kellett volna szállani a magyar koronára, mindamellett Bethlen István Ecsedet, Báthort és Nyíregyházát magán birtokában megtartotta, sőt e birtokba Bethlen István 1627-ben, fia Péter pedig ezerhatszázharminczháromban törvényesen is beiktattattak.

2) s ez utóbbi községben elő jobbágyait, sőt magának Nyíregyházának is szabadalmait védelmezte, kitűnik ez gr. Bethlen Ist1(331 vánnak az 1631-ik évben decz. 14-én Tasnádról keltezett leveléből, melyben irja Zokoli Györgyhöz: „Nyíregyházán lakó Csigái Bálint és Csigái Márton nevű jobbagiaim adák értésemre, kik annak előtte kegyelmed neve alatt laktanak, hogy kegyelmed eőket megh fogatta volna és erős fogsághban tartva egyszáz forintigh való kezességben bocsátotta kegyelmed el eőket, az kezesek az mint értésemre adják, oly formán lőttenek kezesek érettek, hogy ha én eőket az én jószághomból kiadom, tehát ők hazamennek, Kegyelmed penigh az alatt az kezeseket akarja háborgatni érettek; de kegyelmednek nem illik azokat háborgatni, mert én az én j ószahomnak régi privilegiumát nem kisebbítem és rontom megh azzal, hogy én onnan az idegen jobbagiot kiadn ám, sőt inkább öregh biten i igyekszem. ') Megyei levéltár prot. 10. f. 114. exemptionales a Contributione in medium Comitatu de Szabolcs datae per principum Gábrielem (intellige Bethlen) incolis portionis suae possessoriae in poss. Nyiregyliáza in Comitatu de Szabolcs existente. 2) L. Szirmay Szatmármegye története II. Rész. 71-ik lap.