Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

— SS — mes sem volt, ki Bocskayval ne tartott volna, ugy hogy ez évben megyénkben a rom. kath. vallás majd nem egészben megszűnvén létezni, az újított hit csillaga magasra emelkedett, ugy hogy még Báthory István (ecsedi) országbíró is, ki az eseményeket ecsedi váráltól szemlélte, máj. 2-án a királyi pecsétet vissza küldvén, nyíltan Bocskayhoz csatlakozott;') s bár maga nem sok részt vett tényleg e küzdelemben, mert ugyanezen évben meg szűnt élni s vele kihalt az ecsedi ág (jul. 25); azonban országos nevével s általánosan tisztelt hazafiúi jellemével nem csekély lendületet adott a nemzeti ügynek, más részről szélesen kiterjedett birtokain az ujitott hit megszilárdulásának. 1606 1 6 0 6-ban Bocskay meghalván, a béke kötés pontjai értelmében Szabolcs tovább is Erdély országhoz lett kapcsolva, még pedig mindazon részekkel, melyeket Báthory Zsigmond is birt; igy Nyiregyh az a a Bocskay után következő fejedelem Rákóczy Zsigmond alatt is Erdélyhez tartozott s a vallás gyakorlásában nem háborgattatott. 1608 J 608-ban a Bocskay által nagy szabadságba helyezett hajdúk garázdálkodnak a megyében, amit láthatunk azon „instructióból," melyet a karok és rendek az 1608-ik évben a Kassára küldött követeknek : Lónyai Andrásnak és Tárkányi Ferencznek adnak. Az instructió 6-ik pontja igy szól: „Mivel a Kállay família panaszolkodnak (sic) azon, hogy az elmúlt időkben az ő felsége szepesi kamarája Kálló városát teőleök elfoghlalta volt, meliet császár eő felseghe eő kegyelmeknek kegyelmesen meghadott volt, melyet annak utánna ismét eő kegyelmektől visszafoghlaltak, meliet az megholt fejedelmünk Bocskay István rosz') Horváth Mihály inagyarorsz. története.