Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

szalt az hajdúknak, az hova immár az hajdúk gyülekeznek és naponként bele szállnak az egész országimat' nagy kárára, kegyelmetek instáljanak az nemes országhnál, hogy amint császár eő felséghe az barsi végezésben kegyelmesen meghadta az Kállay familiának, az szerint eő felsége őrizze megh az öröknek, és az hajdúkat datallja eő felséghe másutt való jószággal." A 7-ik pont már egyenesen Nyiregyháza ellen szól, itt is a hajdúk garázdálkodnak s törnek borsot a vármegye orra alá. „a nyíregyházi falubeli portiója eő nagyságának (Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek) — úgymond az instructió -— az melyre az hajdúkkal megváltódott, felette sok hatalmassághot cselekesznek, nemes emberek jószágára rá mennek, és jobbágiokat azoktól elvisznek, ha mely nemes ember oltalmazná maghát és jobbagiát tőlök, vagy penigh szökött jobbagiat az articulus tartása szerint megh foghná. kétszer inkább dúlják érette és magukat is megverik, aminthogy meg is esett . . . azért az nemes országh statutumot csináljon, hogy eféle hatalmaskodásoktól meghszünjenek és szabadnyargalások p r e fe c t a 11 assail ak (?) és minthogy ami vármegyénkben laknak, ezen vármegye ispánjának törvénye alá rendeltessenek, kik addig is, ami némü hatalmaskodásokat cselekedtenek . . . méltóan megbüntettessenek és az teölleök elvitt jobbagiok s marhák megadattassanak."') Ezen adatból látszik, hogy Nyiregyházán Boeskav hajdúi laktak, s annak halála után is megtartották szabadalmaikat; sőt Báthory Gábortól ujabb szabadalmat is nyertek, melyet későbben 11. Mátyás is megerősített, mint azt majd a maga helyén alább látni rogjuk. Népes helynek kellett lennie, mert a megye ') Szabolcsmegye levéltára. F. 26. nro. 11.