Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

— 87 — István erdélyi fejedelem, kit később kitűnő tehetségei a lengyel trónra emeltek, noha maga a kath. valláshoz hű. ug}

T Erdélyben mint magyarországi birtokain a hitfelekezetek szabadságát semmi tekintetben sem korlátolta. Ehez járult, hogy a ref. vallású Lónyay István elvevén Báthory Elek leányát Katát, ez által rész birtokot nyert Nyíregyházán, igy ő is befolyással volt az uj hit gyarapodására nézve. Lónyay István 1601-ben perben van Báthory Pé- I60i terrel sógorával bizonyos jobbágy kérdésben, továbbá a nyiregyházai, szent-mihályi, királyteleki rész birtokokra nézve.

1) tehát már a XVIl-ik század első napjaiban, nyíregyházi rész birtokos; a már eddig is megnépesedett és többféle szabadságot élvező falu kezd hajdú városi jogokat gyakorolni a század elején, mint azt látni fogjuk. A század elején maga ecsedi Báthory István is vonzódván az ujitott valláshoz, birtokain, tehát Nyíregyházán is szabadon engedte folyni a vallásos dolgokat, s iránta e tekintetben oly nagy volt a bizalom, hogy a felvidéki nemesség valóban meghivta őt, hogy álljon élére a nemzeti ügy védelmének, s bár ő e meghívásnak öregsége és gyengélkedése miatt nem engedett, de Bocskaynak kevéssel azután történt fölkelését helyeselte; így midőn Bocskay az 1604-ik év őszén Kallót megvette s a megyén keresztül Tokaj felé vonult, mint az egész megyében ugy Nyíregyházán azon ügynek, melyért fegyvert fogott, nemcsak kedvező, de egészen elkészített talajt talált. Majd midőn 1605-ben ápril havában Bocskay Ma- 1605 gyár és Erdélyország fejedelmévé kiáltatott a szerencsi gyűlésen: Szabolcsmegyében egyetlen valamire való ne1) Szabolcsmegye levéltáv. IX. 18,