Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - I. FEJEZET

6 kísértő árnyék félfel tűnik a rokon gyilkos Báthory Zsigmond a lelkiismerettől üldöztetve; Magyarország a búskomorságba esett lfudolf alatt, ki Prágában lelki kórságba sülyedetten mit se gondol az ország ügyeivel; mialatt a török, bár az 1600-ik évben nagyobb támadást nem intéz, apróbb csatározásokkal, portyázásokkal nyugtalanítja az ország lakosait, más részről a szabad hajdúk s idegen zsoldosok pontosan fizetve nem lévén, kényökre dúltak, raboltak és fosztogattak a védtelen nép között. Ily körülmények között a nemzeti ügy és vallás-, szabadság mind nagyobb veszélynek lett kitéve s a XVII-ik század első évei rohamosan siettetik az eseményeket a százados polgári és vallásos szabadság nagy harczának megkezdése felé. Ezen általános hazai helyzetben minő sorsa vala történeti tárgyunknak ? Könnyű elgondolni! Bár adatilag igazolni nem tudom, de annyi bizonyos, hogy Nyiregyháza se birt kiváltsággal azon általános bajok és nyomorúságok alól, melyek ez időben az országot sulytották. Egyedül a reformatio ügyének kedveztek ezek a napok s e század elején Nyiregyháza már egészen a reformationak hódolt. A szelid és emelkedett lelkű Miksa már 1564-ben trónra lépvén, uralkodásával a vallásos türelem növekedett és izmosodott; itt a közelben Káliéban és Oroson a Kállay nemzettség az ujitott hit hive levén. Oroson már 1550-ben rendszeres dijlevele van a református papnak, melyet legnagyobb részben egyik Káilay fizet; Nyiregyháza még az 1550-es években nem vette fel az ujitott hitet, mert a Báthoryak folyvást hivek voltak a kath, valláshoz; azonban már Báthory