Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - II. FEJEZET

— 385 — volt dijlevelet feljegyezte, és ez a következő: Az egész gazdától egy véka buza, egy véka gabona, 8 garas és fára: egy márjás, melynek harmada az oskola, tauitóé a szolgáktól ha házok nincs, felényi; az özvegy aszszonytól egy márjás, vagy egy zsák. Tavasszal ád az eccla 4 ekét és nyolcz kapást egy nap. A kótaji határnál van egy darab földje. Az esketésért és halotti tanításért egy Vforint. NB. Ha három házas fia van is valakinek és egy kenyeren vannak, főbért csak egy fizet, Az eccla ládájában talált originalról „') 1802-ben gyűjtést eszközölt a harang újra öntésére, begyült összesen 139 frt 17 kr. V. czédulában. S ugyan azou évben a harang meg is öntetett, amelyről a következőket jegyezte fel: „öntetett az eccla egy 360 fontos haraugot egy helységről helységre járkáló harangöntővel egy régi hasadt harangból a melyen ilyen momentum volt: „Ha ne cam pan um r e n o v a r i curarunt c i v e s Ni r e d h a s i e n s i s Ao. 1616." Alig végzi ezt, gyűjtést eszközöl ismét toronyépítésre ugy, bogy 1804-ben a templom napkelet felől eső végére egy torony építtetik fából, meyl zöldre festetett. Majd emlékezetben hagyta az ujabb: 1806-tól ér- 1806 vényes dijlevelet a következőleg: „1.) az egész bért fizetők tartoznak adni egy véka búzát, egy véka gabonát és 8 garast, fára pedig 16 —16 krajczárt; az egész bérfizetőkön pedig értetnek minden feleséges férfiak, még a szolgák és pásztorok is, ha maguk házukban lakhatnak, azaz ha maguknak házuk van; ugy az olyan özvegy férfiak, a kiknek vagy szállásuk, vagy járó marhájuk, vagy mesterségük van, és azt folytatják; nemkülönben az olyan özvegy asszonyok, kik gaz') L. Egyli. jkönyv 1-ső lap. Nyíregyháza város törtenete. 2»)