Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - I. FEJEZET.A reformatio kezdetétől 1753-ig.

— 381 — azokban megmaradjanak" sat. a vallás szabad gyakorlás is azon idő villongó és háborús voltához képest biztositva volt. A következő évben 1705. a megyei conscriptio 1705 bizonysága szerint, (lásd város története 162 1.) Tarczali János volt a nyiregyházi prédikátor. — 1714- 1714 ben pedig Szabó János. — E korról bizonyosan a folytonos zaklatott helyzet miatt több adatunk nincs. A város történetéből azonban látjuk, hogy a város folyvást fenn állott, igy az egyháznak is léteznie kellett. 1722-ben azonban ismét felmerül egy Nyiregyhá- 4722 zai prédikátor neve, a ki is Pálfallvi Jáu os.') Ettől az időtől, sőt még élőbbről nincsenek többé a nyiregyházai ref. egyháznak hatalmas pártfogói; Rákóczy Julia Aspermontné távol az országtól, a Rákóczy-féle szabadságharcz leverve, igy városunk, — málékkor faluvá törpülve, — a megyebeli lakossággal együtt mindinkább pusztul, a mód nélkül való terheltetések és katonatartások miatt. Egyre-másra történuek a tömeges kiköltözések, mint azt a város történetéből láttuk, igy az egyház is néptelenedik. A reformátusoktól a templomok itt és ott, mint p. o. Zalkodon, Kálló-Seinjénben, Leveleken, Baktán, Karászban, erőszakkal elvétetnek; ezen körülménynek tulajdonítható főképen, hogy a zaklatott időből igen kevés adat maradt fenn egyházunk akkori életéből. Mielőtt e korszakot befejezném, röviden jelzem, hogy ezen időszakból semmi leltár nem található, egyedüli emlék egy czin-kanna, melyen a következő felirat olvasható: 1. A köriratban: „Anno Domini 1694. die 22 auguszt. Deo Sacrum" 2. Belől a körben: ') Lásd a szabolcsi egyh. m. Matriculája 76 lap.