Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

II. RÉSZ: A nyíregyházi ev. ref. egyház története - II. FEJEZET

— 382 — „Tóth Istvánné asszonyom adta az Nyíregyházi lief.eccla számára." Van még ezenkívül egy igen réginek látszó fejéiselyem kendő, a szélen igen szép és munkás ezüst hímzéssel, azonban ennek kora meg nem határozható, mivel rajta semmi felirat nincs hímezve. II. FEJEZET. 1753-1848. A város történetében részletesen leirt telepítés a fentebb körvonalozott helyzetben találta egyházunkat. Rendes lelkipásztorral birt ez akkor is, mint ez kitűnik gróf Barkóczy egri püspöknek a város történetében idézett leveléből. (Lásd város története 208 lap.) — Még pedig a lelkész aligha nem az a Szigety 1702 János volt, akiről a vblis tractus Káliéban 1762-ben tartott gyűlése jegyzőkönyvének 6-ik száma alatt mint nyíregyházai lelkészről emlékezik.

1) Ezen időtől kezdve a szórványosan talált dátumok oda mutatnak, hogy a sokszoros zaklatások hullámai, melyek ide-oda csapkodták a ref. egyház hajóját, kezdettek lassankint lohadni,mert már 1764-ben Szénási Báthory Nagy István predikátorságának idejében a megrongált templom másodízben is javíttatott, melyről a régi templom keleti körívén volt következő felirat tanúskodik: „Anno 1764. per STEPHANUM NAGY SZENASY BATHORIENSEM. Y. D. M." (t. i. templum hocce reformatorum renovatum est.) Majd 1769-ben Kövi Erzsébet egy igen diszes, dupla arany hímzéssel ékesített kék selyem-kendőt adományoz az Ur asztalára, melynek közepére a következő körirat van aranynyal kivarrva: „A nyíregyházi Szentecclésia számára Készítette Kövi Erzsébet 1769." i) 9-ik köt,

et, 1762. márcz. 24—25 Kallói (iyüléa.