Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - II. FEJEZET

— 221 — zaikból, hanem még a városból is kiűzetnek. Egyszersmind ezt a rendeletet az ev. templomra is kiszegeztették. Ily szorongatott helyzetben a lakosok elsőben a földes urakhoz folyamodtak, kérvén őket, hogy miután a föld megvétele a földes uraság tudtával történt, most mikor már szőlőjök fáradságuk után fizetne is valamit, ne kivánják ezt a nagy károsodást, mivel az egész terület már he is van ültetve, felárkolva. Igy a földet a földes uraság vissza nem veheti, de különben is ők a regálét csonkítani nem fogják, mivel a bort a városba behozni nem akarják. Azonban ezen folyamodásnak semmi sikere nem lett; minél fogva a szőlő birtokos adófizetők Berzoviczy János, Hok Pál és Gyeskó Pál megbízottjuk által a vármegyéhez folyamodnak, beterjesztik egyszersmind a földes urasághoz intézett folyamodást is. Minek azon kedvező eredménye lett, hogy a megye nevében Komjáthy Mihály főszolgabíró megtiltja a szőlőbirtokos adófizetők háborgatását 1792. jun. 18-án kelt rendeletében; igy a lakosok az orosi szőlő birtokában meghagyatnak.

1) 1 790-től kezdve a franczia háború előre vetett árnyéka foglalkoztatta a nemzetet s kormányát, az udvar mindent elkövetett a nemzet s különösen nagyjai megnyerésére s fellelkesitésére. Egy ily nagyszerű háború megkezdésére s folytatására rendkívüli előkészületek tétettek. Minden megyében lovak szereztettek be. Igy Szabolcsmegyében is nagy menyiségü ló állomány vásároltatott, s a remondák Nyíregyházán helyeztettek el, melyeknek őrizése a nyíregyházai elöljáróságra bízatott, melyért a nyíregyházai birák, 91 Rh. forintot és o'/'a krt számítottak fel, ez összeg kifizetéseért 1801-ben adják be kérvényüket a megyéhez.

2) I80i M Megyei levéltár Fascic 8. nro 859. 2) Megyei levéltár Fascic 1. 789.