Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - II. FEJEZET

— 220 — possessio Nyíregyháza a modo im-posterum futuris, ac perpetuis semper temporibns oppidi nomine gaudeat, atque pro tali liabeatur declarata, intituleturque, ut insuper in eodem per nos praevio modo in oppidum elevato loco Nyíregyháza Quadruplicis ordinis annuales, nundinae seu fora annualia libera, et quidem primi ordinis die decima mensis januarii. secundi vero ordinis die vigesima sexto may, tertii tandem ordinis die octava septembris et demum quarti ordinis decima tertia decembris una cum liebdomadalibus nundinis die sabathi semper celebrandis" ') sat. E szerint tehát Nyíregyháza örök időkre városnak nyilvánittatik, évenkint négyszer vásártartásra felhatalmaztatik, jelesül január 10-én, május 26-án, 8-ik szeptemberben és deczember 13-án; heti vására pedig szombatnapra tétetik. A januári vásár a téli zord idők miatt alkalmatlan levén: annak megváltoztatásaért folyamodtak, miért is V-ik Ferdinand 1838-ban kiadott privilégiumában

2) megengedte, hogy az márcziusra, Tamás hetének hétfő és kedd napjaira tétessék át. A szerdai hetivásár pedig 1854-ben lett engedélyezve Grömöry főnök által.

3) I79(i 1790-ben 299 nyíregyházai lakos szerződést köt az orosi földes urakkal, azon földek iránt, hol most az „orosi szőlőskert van." Azokat a lakosok még azon évben be is ültették; azonban Nyíregyháza földes urai 1792 1792-ben uri széket tartván, megparancsoltatik a nyiregyházaiaknak, hogy a szőlő munkálással azonnal hagyjanak fel; ezt a lakosok nem tévén, ujabban meghagyatik nekik, hogy a szőlőt munkálni ne merészeljék, mert akik nem engedelmeskednek, nemcsak há]) Városi levéltár, -) Városi levéltár. 3) Városi levéltár.