Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - II. FEJEZET

— 219 — Főbíró volt azon időben Pápay György, tanácsnokok Benyiczki Nagy György, Pivko György, (törvénybiró) Liskány János, Ferencz Márton, Benesik János, Tomis János, Kazár János, Fábry József, Hornyák András, ezek evangélikusok, és Muzsay Mihály helv. hitv. vallású. — Jegyző volt Regulyi Sándor, és Miskolczy Mátyás, ki az alapkőbe letett emlékiratot fogalmazta. 11. FEJEZET. 1780—1837. Vásári szabadalom. — Orosi szőlő alapítása. — Első váltság 1803. Franczia háború. — Zászlószentelés. — Az udvar Nyíregyházán. — N;igy ínség 1815—1817. — Második váltság 1824. — Megye által készitett statutum. — Ázsiai cholera. — Nagy tűzvész 1832. — Casino keletkezése. — Földrengés. — Magyarosodás jelei. Bár Gr. Károlyi Antal mint buzgó katholikus, eleinte nem nagy pártfogója gyanánt mutatkozott Nyiregyházának, azonban Mária Therézia elhunyván s II. József uralkodása kezdetével a hazai közszellem teljesen megváltozván, a felekezeti gyűlölködések meglohadván: nevezett főúr is több gondot forditott a Károlyi Ferencz által telepitett s ennek következtében számban, erőben nőttön növekvő, s a környéken földmivelés, ipar, szorgalom és takarékosság által mindinkább gyarapodó s kiemelkedő Nyíregyházára, anvival is inkább, mivel ez által az ő birtokának is értéke, becse, növekedett; minélfogva nyomatékosan támogatá legfelsőbb helyen Nyiregyháza közönségének azon óhajtását, hogy régi városi joga visszaadassék. Ezen folyamodás meghallgattatást is nyert nemsokára, s II. József császár az 1786. év nov. 23-ik napjáról Bécsben i7si kelt legfelsőbb rendeletében vásári szabadalmat ad Nyiregyházának. melyben kimondatik: „ut antelata