Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - I. FEJEZET

— 217 — esztendőben az lutheránusok Nyíregyházán megültenek, ugyan akkor néhány pápista emberek a szolgálatból kiállottanak; u. m. Bocskoros Mátyás, Kovács Jakab gulyás, Gombódás Marton, és Serfőző Péter, ki azóta már meg is halt."

1) Ily hiteles tanúvallomásokkal igazolt felterjesztésnek az lett az eredménye, hogy a helytartó-tanács még ugyan ezen év deczember 1-ső napján csak azt rendelte, hogy a vallás dolgában senki semmit ne merjen tenni, s ujitani. A helytartó-tanács azonban már 1768-ban ismét eltiltja az evangelikus lelkészt a papi szolgálatoktól, s bár az evangelicusok a vármegyéhez, majd Mária Teréziához és ll-ik Józsefhez is folyamodtak, csak ugyan az 1768-ik év október 30-ik napján behozatott Nyíregyházára Dolliay nevű kath. plébános, ki is itt azonnal minden lelkészi szolgálatot megkezdett a lutheránusok között, a lutheránus lelkész pedig minden papi szolgálattól eltiltatott. Nagy volt e miatt a méltó elkeseredés a lutheránusok között; már-már tanácskozásokat tartottak, hogy Nyíregyházát itt hagyják s Szerémmegyébe költöznek ; — a bölcsebbek és higgattabbak azonban nem tettek le minden reményről; ugyan ezen év november 19-én a megyéhez adták be esedezésöket, majd Mária Terézia s ll-ik Józsefhez ismét folyamodtak. Fölkeresték Gróf Károlyi Antalt is, de ez hideg válaszszal utasította el őket. Végre maga a Királynő könyörülni látszott, elrendelvén a vármegyének, hogy vizsgálatot tartson és a lelkeket számláltassa össze. Ezen összeszámítás szerint volt akkor Nyíregyházán 3804. evangelikus. i) Megyei levéltár F, 68. nro. 474,