Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

— 185 — Ez évi összeírás szerint Nyíregyházi biró Fodor Miklós; a gazdák száma 51; azonban a vagvonosodás mutatója a marha állomány ismét tetemesen alá száll, az egész faluban csak 4 fejős tehén találtatik. 20 juh és 44 ökör.

1) 1733-ban biró Nagy Miklós, a gazdák száma 63-ra 1733 emelkedik, ökör van 61, tehén 11, juh 23, sertés 17. 1738-ban Széki Teleki Ádám neje Weselényi Zsu- 1738 zsánna kereset alá vonja a vármegye előtt Görög Lázár Demeter nyíregyházi haszonbérlőt és társait; kik nyíregyházai birtokuknak, melyet Bánffy ágon birnak, minden javait lefoglalták és haszonélvezik, s az uraknak fizetni nem akarnak, követeli rajtok behajtatni az árendát.

2) A megyei levéltárban az 1743-ik évben akadni 1713 először nyomára annak, hogy a Dessewffy család jogot tart Nyíregyházához: jelesül Dessewffy Tamás (de csernek) tiltakozik azon szomszédos compossessorok ellen, kik hugyaji. butkafölgyei, asszonyfalvai. félegyházai, kállói, harangi, orosi. nyíregyházai, bolti, micskei sat. földjeit elfoglalni akarják.

3) Ugyanezen évben Nestelrode Hungenpockt Arnold Kereszté ly liber báró hátrahagyott özvegye Drotte Richmunda Adelheidissa nevében követeli a nemes vármegye előtt nevezett úrnőnek pataki jószágigazgatója Dorser Ferencz József a désmát Nyíregyházától, mint az ecsedi uradalomhoz tartozó birtok résztől ; kimutatván, hogy minő ágon tart hozzá jogot nevezett úrnő, jelesül irja. hogy Bánffy György vette azt zálogba Rákócz)' Júliától, azután jogos osztály szerint ') Lásd Szabolcsin egye levéltára Fascic. 33. 288. 2) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 39. 150, 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc, 44. 208,