Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

— 186 — nyerte Bánffy Zsuzsanna, báró branyicskai Józsika lmréné, végre ezen jogon szállt Hungenpockt báróra.

1) Ugyancsak nevezett esztendő boldogasszony havának 24-ik napján nagy verekedés történt Nyíregyházán, ugyanis midőn a „görög valláson levő pap Pap János ur ő kegyelme" fiának lakadalmát tartotta volna, többen ellenséges szándékkal mentek a g. kath: parochiára, az ablakon belövöldöztek, azután verekedtek. Több tanú hallgattatik ki e tekintetben, de a merényletnek valódi indoka fel nem derittetik; annyi kétségtelennek látszik, hogy nem vallásos türelmetlenségből származott a támadás, hanem sokkal inkább személyes boszunak vagy szerelmi csalódásnak lehetett az kifolyása. Különben helyén valónak látom megjegyezni itt azt, hogy Nyíregyházán, el tudva a mult században történt jogvédelmeket, s a jobbágyok pártolásából folyó violentiákat, semmi oly botrányos dologról nincs emlékezet, mint a milyenek ebben az időben a vármegye más községeiben napirenden voltak. Egyetlen boszorkány pör se fordul elő Nyíregyházáról, holott az egész megyében százakra megy ezeknek száma, mely körülménynek ha indokát keresem másban nem találhatom, mint abban, hogy e helynek lakói legnagyobb részben szabad hajdúk valának s szakadatlanul fennállván itt a ref. parochia és iskola, a felvilágosodás és nevelés kiirtotta a babonaságot. Visszatérve a görög paplakon véghez vitt „violentiára," ez ügyben több tanú hallgattatik ki, u. m.: Ungi János, Palocsay báróné szabad taxa.sa Szűcs László, Palocsayné taxasa, Török Ferencz béres. Budai q Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic, 11, act. 324.