Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

184 — szolja, az isteni szolgálatban levő szegény levitát nem csak idegenül látta a maga szállásán, hanem szekerét, ökrét s 9 kereszt búzáját elvitette, harangtól, templomtól eltiltotta, azóta is eő nagysága javait manutenealja. jóllehet Karászban az evang. miniszterek azon templomban s harangozással szolgáltának s a protucullumok régisége is ezeket manifesztálja, personalis praesentiájok is azoknak, akik oda szolgáltának conhrmálja. ') miért is a nemes vármegye Oroson celebrált gyűléséből 1731. szept. 4-ről megkeresi Senyeit levelében s a szegény karászi levita jószágait visszaadatja.

2) Ez évben 4 nemes család lakott Nyiregyházán u. m. Kereki Ferenez, Kereki Péter, Kereki András és Cseke János.

3) 1732 Az 1732-ik évben Szentiványi János beregi főispán és simái birtokos maga személyesen beutazza szabolcsmegyei birtokait, a Simát is meglátogatja s elhatározza, hogy ez elpusztult praediumot lakosokkal megültetni fogja. Indokolt előterjesztését benyújtja a megyéhez, tudtára adván a nemes vármegyenek, hogy a megültetés keresztülvitelével gazdatiszjét nemes Kereki Nagy Eerenczet óhajtja megbizni s kéri, bogy ebben nevezett gazdatisztjét ne akadályozza sőt inkább elősegítse, s kéri, hogy a telepitvényt 12 esztendeig minden teher-viseléstől mentse fel, s adja ki erről a szabadság-levelet.

4) Azonban ugy látszik, hogy a megye ezen kérelemnek nem engedett, mivel a telepitvényből nem lett semmi. 1) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 32. 122. 2) Lásd Szabolcsmegye levéltára. Fasc. 32. 123. 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára. Fasc. 32. 285. i) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 33, 245.