Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

III. Könyv: Bocskai-Bethlen-Rákóczy korszak. 1600–1753-ig. Első virágzás és hanyatlás korszaka - V. FEJEZET

— 183 — Laknak Lúgoson Szatmármegyében; tudja pedig ott lakásukat, mert helységéből ezen tanúnak voltak emberek Lúgoson és látták őket."

1) Az 1724-ik évtől az 1728-ik évig az elszökött 1724 jobbágyok összeírásával és visszahozatásával, a bün és boszorkány perekkel a szegénységre nehezedő adók behajtásával és folytonos katonatartással foglalkozik leginkább a megye tisztikara s az ide vonatkozó iratok töltik meg a megyei levéltárat. Nyiregyháza ebben az időben folyást néptelenedik és szegényedik, az 1728-ik évben alig van Nyiregy- 172s názán 40—45 gazda, örökös lakó alig 3. a marha-állomány is megkevesbedik, mindössze 48 ökör, 14 tehén. 77 juh, 34 sertésből áll a lakosok összes járójószága.

2) A következő évben az összeírás szerint, Nagy Lász- 4729 ló, bírósága idejében, a lakosok száma fogy öttel.3) 1730-ban már nem bírja az adót fizetni, hátrány- 1730 ban marad 125 forinttal.

4) Eközben szaporodnak a vallásos sérelmek. Keresztúri Lukács korbeli esperes panaszt tesz a nemes vármegye előtt, hogy a zalkodi, k.-semjéni, leveleki, baktai templomainkat a katholikusok elfoglalták, s kéri azokat, mint jogos tulajdonokat visszaadatni.

5) Ezek a templomok akkor elvétetvén, máig is a katholikusok birtokában vannak. Ez évi összeírásban a lakosok száma 50-re emelkedik. s a jármos ökrök száma 76-ra szaporodik.

6) A következő évben Karászban B. Senyéi Imre ur, mint Keresztúri Lukács esperes a megyének bepana- ' '

o

l ') Lásd Szabolcsmegye levéltára Fascic. 24. 20. -) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 29. 207. 3) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 30. 208. .*) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 31. 29. 5) Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 31. 283. Ö Lásd Szabolcsmegye levéltára Fasc. 31. 241.