Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

gének vagy hosszas rothadásának, szóval rothadási állapotának megállapítására laikus földmives, szántó-vető tanukat kihallgatnak és azok vallomását kiveszik, bir-e ez orvostani szempontból értékkel ? Scheuthauer: Mint orvos, még egyszer mondom, igen nagy előnyöket nem vártam volna ezen eljárástól, hanem hogy a hatóságok teszik, azt végtére is értem; lehet, hogy az olyan emberek általi vizsgálatnál is haszna lehet, de ha ily emberek kimondására még akkor is, ha azok nem férnének össze a ta pssztalt szakemberek állításával, nagyobb súlyt fektetne a hatóság, azt részemről előnyösnek nem tarthatnám. Eötvös: A szappanról méltóztatott itt bővebb fejtegetést tenni; annak az alapján azt kérdem, hogy a Felletár, Belky és Glück orvostudorok, illetőleg vegyészek által a hulla ruháin talált anyagokból, melyek között voltak kötszöveti sejtek, voltak pebelyszőrök, voltak az irhának felső részeiből zsiradékok és voltak ruganyos rostok, vájjon ezen jegeczek után, melyeket dr. Belky különösen leirt, nem következik-e, hogy azon a ruhán halott-szappan maradványok is voltak? Scheuthauer: Lehetséges, de nem tudom biztosan. Ezen jegeczek nem voltak oly tüzetesen leirva és azoknak, akik leírták, nem is tartozott az strikte saját szakmájukba ugy, hogy én abból kivehetném, vájjon egyszerű margarin jegeczek voltak-e, melyek az irha alatti hajszövetből származnak, vagy pedig adipocereből származott jegeczek. Eötvös: Megengedi, de nem állítja ? Scheuthauer: Nem tudom. Eötvös. Midőn a körmök helyükből megmozdulnak a kiázás folytán és csak az inczidentalisokra várnak, hogy teljesen leváljanak : vájjon kimozdulásuk nem történhetik-e akként, hogy habár az izom rétegen kivül eredetileg nem nyúltak is ki, a megmozdulás után mintegy előre kinyultaknak látszanak ? Scheuthauer. Az mindenesetre megtörténhetik egy fiatal leánynak vékony körmeinél, hogy egy laikus, vagy akár egy nem gyakorlott, nem jól figyelmező orvos látná, hogy a köröm már kiemelkedik és nem nézne az ellenkező végére a körömnek: akkor megeshetnék, hogy azt a kis niveau-differencziát, melyet az a vékouy köröm képez, észre sem venné, és hogy a hátul már meztelenített körömágyrészt még a körömhöz számítaná, mig a valódi köröm már erősen túlemelkedik az ujj hegyén és igy az olyan ember azon álhitre jutna, hogy nemcsak köröm, még pedig rögzített köröm vau jelen, hanem igen hosszú köröm, pedig csak egy leesőben levő köröm az, melynek hátsó végét felcserélte a körömágy egy hátsó végével. Eötvös. Tanuk vannak nagy számmal, a kik állítják, s ők látták a hullának meglevő körmét, ezen tanuk közt vannak értelmes, tanult emberek is, a kik plane a maguk hosszura nevelt, gondosan ápolt körmét összehasonlították állítólag a hullának ép oly hosszú és gondosan ápoltnak látszó körmeivel, vájjon optikai csalódás nem foroghatott-e fenn akkép, hogy a hulla körmei meg voltak, de már helyükből kimozdulva és előre csúszva és a hullának ide-oda mozgatása, hordozása, szállítása közben észrevétlenül hullottak le? Scheuthauer. A körmök nem mindig egyszerre esnek le, hanem megtörténhetik, hogy a többi köröm már mind hiányzik, egy pedig meglehetősen rögzitve van; ez biztos, ez előfordul, ámbár eddig az aktákban nyomát nem találtam. Meglehet, hogy a körmök mind hiányzottak, de egy vagy kettő még épen leeső félben volt és ezek imponáltak, mint felette hosszü körmök és a mi az egyikről látszólag joggal állíttatott, azt átvitték a többiekre is. Elnök: De hogy ha egyik ujjon köröm volt, a másikon pedig körömágy, nem tett volna-e az feltűnő különbséget? Scheuthauer: Tapasztalásaim szerint nem. Eötvös: A szakértő urak az exhumáczió alkalmával és később is a Budapesten megejtett vizsgálat alkalmával, a külső ivarszerv részein létező pehelyszőröket elegendő szokott mennyiségben találtak-e? Scheuthauer: Azok oly mennyiségben voltak, a mint csak éretlen egyéneknél fordulhat elő; mert ha egyszer érett az egyén, akkor mindezen pehelyszőrök legnagyobb része helyén, a közönséges szeraéremszőrök fejlődnek. Igy tehát az, hogy itt majdnem csupáu olyanok és pedig relatíve nagy számban voltak, mint az expertesek már szintén kifejezték, határozottan a mellett szól, hogy ezen egyén még fejlődésben levő volt. Eötvös: Mely időkorban szokták a szeméremszőrök elfoglalni a pehelyszőrök helyét ? Scheuthauer : Az természetesen az emberfajoknál és az egyéniségek szerint is váltakozik. Hanem többnyire felteszszük, hogy 15—16—17 évben, — ez a serdülési időszak. A mi esetünkben egy pár szőr már fejlődésben volt és pedig négyet találtunk, 4 milliméternyi hosszant: ezek górcaövileg is megvizsgáltattak ós biztos, hogy voltak, ámbár sokan azt mondják, hogy nem látták. Különben laikusok figyelmét kikerülhették annál inkább, mert talán oda voltak simulva a bőrhöz. De mi határozottan mondhatjuk, hogy a jobboldali nagy szeméremajkon fejlődésben levő szeméremszőr találtatott. Eötvös: Tanár ur azt mondta, hogy két napi áztatás a ruhákból a haemoglobint tökéletesen ki nem áztatta volna; azon feltevés alapján tette-e tanár ur ezen állítását, hogy a dadai hullán talált ruhák valamikor Eszter ruhái voltak és a nagyon beivódott haemoglobin ki nem ázott volna belőle két nap alatt. Két vagy hét napot méltóztatott mondani? Scheuthauer: Két napot mondtam, mert ugy volt a hir, hogy a ruházat és a hulla két napig lett volna viz alatt és igy arra czélozva mondtam, hogy nem lett volna elég két napi áztatás a vizben, hogy az onnan eltűnjék. Elnök: Körülbelül hány nap alatt lett volna elég? Scheuthauer: Ezt képtelen vagyok megmondani. Eötvös; Amit most fogok kérdezni, arra sporadic méltóztassék felelni, de én összevonva teszem föl a kérdést hogy a hullának első bonczolása alkalmával főlátlelet szerint, vagy az exhumáczió alkalmával fölvett látlelet szerint, forgott-e fönn ok, mely akár kétségtelenné, akár valószínűvé teszi, hogy a t.-dadai hulla lágy részein talált sérülések a tutajba való beütődés által támadhattak volna ? Scheuthauer: Többféleképen támadhattak. A tutaj is okozhatta, de arra, hogy a hullán valódi anyagveszteségekből azt következtesse valaki, hogy azokat csak a tutaj vagy a kötél, melyhez a hulla állítólag kötve lett volna, okozhatta, ahhoz nem volt joga, bárki bonczolta is. Eötvös : Vájjon a hullának penetrans szaga maga a vizén át nem jön a levegőre ? Scheuthauer : Jön a mint azt a rothadó hullákról is tudjuk, hogy égész vidék szenvedhet általuk. De térmészetesen, csak azon mérvben, a mint a gázok, vagy légbuborékok felpattannak a viz felületén ós azutáu az emberi orrba a szagló érzékekhez jut a szag. Eötvös : Miáltal véli tauár ur határozottan kizártnak azt, hogy a dadai hulla akár 18 éves, akár annál idősebb nő lett volna ? Scheuthauer: Ezt kizártnak vélem azért, mert positiv adatok szóluak a 14—15, legfölebb 17 év mellett. Hiányzik például a mi egy 18 éves uő hullájánál okvetlen jelen lett volna, az ikcsont, nyakszirt, uyakszirtcsont izületének elesontosodása. Azonkívül a 18-ik évben az úgynevezett „y" alakú csout az ízvájtábau már szintéu elcsontosodott. A dadai hullánál pedig ez még csak részben volt tapasztalható. Továbbá a 18-ik évben a komcsontnak fejecskéje a szárnál már tökéletesen össze van nőve, a dadai hullánál pedig csak -porcz által volt egyesülve. Hasonlóképen 18 éves embernél a nagy tomorra már csontosán van összenőve, mig a dadai hullánál ez csak porcz által van egyesülve. Csak a főbb tényezőket soroltam fel, melynél fogva a 17 óv és annál inkább a 19 és 20 év biztosan ki van zárva. Eötvös. Minő osteologiai dátumok forognak fenn arra nézve, hogy az életkor tekintetében a 14 év vétetik fel. Scheuthauer. Először az, hogy a bölcsesógfogak a 14—15 év mellett szóltak, vannak ugyan kivételek, de kivételekkel nem szabad a statisztikában számítani, hanem csak a szabálylyal. A szabály pedig arra mutat, hogy a bölcseség fogak csak 14—15 éves leányé lehettek. Másodszor a tizenöt év mellett szóltak a homloküregek, valamint azon körülmény, hogy azon porczok, melyek körülveszik a lapoczkacsontot, még nem csontosodtak el, a mi a 17. évben történik. Ezek specziális okok, de vannak még más okok is. A mint emiitettem, a prágai muzeumban létezik egy 14 éves leány rendes csontváza, mely csekély eltéréssel egészen hasonlit a dadai hulla csontvázához, továbbá ujabban Hoffmann kutatásai arra az eredményre vezettek, hogy a leányoknál a csontok is gyorsabban fejlődnek, mint a fiuknál. A régi tankönyvekben ez nem vétetett eléggé figyelembe és igy történi, hogy az életkornak meghatározása a csontok alapján a legújabb időkig tökéletlen maradt és lehetséges, hogy a leányoknál 14 éves korukban már oly csontosodás létezik, mely fiuknál csak a 16. évben lép fel. Az elnök. Saját tapasztalatai vannak tanár urnák e tekintetben ? Scheuthauer. E tekintetben csak mérsékelt tapasztalatokról szólhatok, ritkán történik, hogy ilyen esetek felmerüljenek, mint a melynél specziális vizsgálódás -szükséges. Több tapasztalata van e részben Mihálkovics tanár urnák, de éreztük, hogy mindnyájunk tapasztalata sem elegendő e kérdés felderítésére; és azért elsőrendű európai szakférfiakhoz fordultam, és ha tetszik, délután elhozom a leveleket, melyek megerősítettek minket abban, hogy jó lélekkel Írhatjuk, hogy a dadai hulla 14—15 éves leányé volt. A szerkesztésért felelős: Jóba Elek.. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.