Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

24-dik szám. Az elnök. De azt mondják, hogy erre befolyással van a faj is ? a magyar fajra nézve vannak-e tapasztalatai, adatok ? Scheut­hauer. Még nincsenek. Eötvös, Hát arra nézve vannak-e adatok, hogy a magyar faj későbbi csontfejlődésü volna, mint az árja faj ? Scheuthauer. Azt nem tudom. (Szünet után.) Az elnök. Dr. Trajtler úrhoz fognak kérdések intéztetni, szíveskedjék a doktor ur helyet foglalni. — A mult évben a tisza-dadai határban a csonka füzes mellett a Tiszából egy női hulla fogatván ki, az orvosi bonczolás alá vétetett, melynél dok­tor ur mint szakértő vett részt és pedig két más társával, kik a hullát ugy kivül, mint belül megvizsgálták, s ez után orvosi véleményt adtak. Ezen orvosi véleményt később ugyancsak önök folyó évi január 4-én pótolták, a mennyiben valószínűleg ismeri mindazt, ami az első és a második jegyzőkönyvben, illetőleg vé­leményben foglaltatik, a későbbi tapasztalatok után, melyek decz. 7. és 8. napján tétettek, fentartja-e ezen véleményt mindenben. Dr. Trajtler. Fentartom. Elnök: Tanúvallomások arra mutatnak, hogy a külső vizs­gálatnál a leirás nem volt egészen tökéletes, amennyiben az állíttatik, hogy az egyik lábhelyen bizonyos heg létezett, mely­nek leírása a jegyzőkönyvben nem foglaltatik, Találtak orvos ur és társai ilyen heget ? Ha igen, mi oka annak, hogy ez a jegyzőkönyvben nem foglaltatik ? Dr. Trajtler: Mint a múltkor is emiitettem, én figyelmessé lettem téve erre az által, hogy a felismerési próbánál egyik tanunő azt mondta, hogy Solymosi Esztert megismerné arról, hogy annak lábafején egy tehéntapo­sásból eredő hegnek kell lenni. Erre azt kérdeztük, hogy me­lyik lábon kell a hegnek látszani? Az illető nő a jobb lábnak fejére mutatott — és pedig a nagy ujjnak felső izületére. Ez után kerestük, mostuk és dörgöltük, de mi semminemű jelét, de még oly foltot sem találtunk, amit részemről hegnek tekinthet­tem volna. Ezenkívül oly helyet, amely más szinü lett volna, mint a többi testrész, nem láttam, mert piszkos volt a sártól és iszaptól mindenütt. Ezek alapján határozottan állítom, hogy én semminemű hegnek sem találtam a nyomát. Elnök: Dr. Kiss Jenő azonban beismeri azt, hogy a lemosás után a lábfején fe­hér vékony csikvonal volt. Dr. Trajtler: Én azt nem láttam. Elnök: Tanuk állítják és pedig számosan, hogy a nyakon, a fül alatt, a torokhoz húzódva valamely sebhely vagy forradás lett volna. Dr. Trajtler: A nyakon semminemű sebhelyet nem láttam, a tanuknak erre vonatkozó állítása téves lehet, mert a hullának állkapcsa fel volt támasztva s igy a fül felé húzódó bőrredőt nézhették forradásnak, ami valósággal nem az volt. Elnök: Az állíttatik ezen jegyzőkönyvvel szemben, hogy a felhám nem volt meg azon hullánál, amelyet önök bonczoltak. Trajtler: Jegyzőkönyvünkben ez nem állíttatik. Elnök: Jegyző­könyvükkel szemben állíttatik az. Trajtler: Határozottan állit­hatom, hogy a felhám meg volt. Méltóztassanak felvenni, hogy mikép van a hulla leirva: «A hullabőr szine halvány, hátán fedve hullafoltokkal» Ha tehát a felhám bármely része hiány­zott volna, szigeteknek kellett volna létrejöni, amelyek más szi­ntiek lettek volna. Ilyeneket azonban az egész testen nem ta­pasztaltam. Elszinesedés volt azon helyen, ahol a folytonossági hiányok voltak, hogy a felhám meg volt, határozottan mondha­tom. Mi a mellett néztük, ott pedig, ahol elszinesedést tapasz­taltunk, kutattuk, hogy mitől származik a kék elszinesedés, el­kezdtük tehát ujjainkkal dörzsölni és tisztogatni, ekkor egy czi­garettapapirosnál vékonyabb rétegben, félcentiméter szélességű s egy és fél centiméter hoszuságu felhám-czafatot láttunk. De hogy valósággal felhám volt-e, ezt nem merem állítani. E cza­fat oly vékony volt, minő egy régen mosdott embernek bőréből bármikor ledörzsölhető. Ezért van mondva a jegyzőkönyvben, hogy a rohadó czafat ugy vált le, ha a testet dörzsöltük. Hogy ha mi a kék szint nem láttuk volna, nem is szóltunk volna ezen rothadó czafatról. Elnök: Állíttatik, hogy a hulla nem volt friss, hanem régi maczerált hulla volt, amelynél hullaviaszk képződött ? Trajtler : Mondhatom, hogy valami nagy tapasztalattal nem birok abban, hogy mikép néznek ki a maczerált hullák, de egy kis tapasztalattal mégis csak birok arra nézve, hogy mikép néz ki egy hulla, amely néhány napos. Több izben tel­jesítettem bonczolást részint a törvényszék megbízásából, ré­szint mint bonczsegéd, midőn a budapesti és bécsi egyetemekről mint tanuló hazajöttem s igy nem az volt az első eset, midőn bonczoltam. És ha hullaviasz lett volna jelen, vagy ha a huda maczerált lett volttá, ennek fel kellet volna előttem tűnni, mivel szokatlan kinézésű lett volna. Szerintem oly friss volt a hulla, minőt „TISZA-ESZLAR" az ágyban vagy egyebütt lehet látni. A tanu vallomásából hallot­tuk. hogy ha a testhez nyúltak, az ruganyos volt s az ujj benyo­mást nem hagyott, ha pedig a hullán hullaviasz lett volna, en­nek az ujjhoz kellett volna tapadnia, s kisebb-nagyobb mérték­ben az ujj benyomásának is meg kellett volna maradnia. De mindez sem volt észlelhető; egyébbiránt azt a megjegyzést is tehetném, — bárminő is másnak a szaglása, de én biizt nem éreztem, s hogy nem a hullának, hanem a rajta levő ruhának volt nagy szaga. Az is állíttatott, hogy dülő földre is érezhető volt ezen szag, különben ezen tanuk parasztok lévén, tudjuk, hogy ha bonczolásokat végzünk, a vidéki paraszt ember befo­gott orral szokott járni. De ez oly büdös nem volt, hogy mint maczerált vizi hulla tűnhetett volna fel. Elnök : A hulla régiségének támogatására felhozatott az is, hogy a mennyiben az exhumáczió alkalmával körmök egy­általán nem találtattak, holott azok a lefolyt időszak alatt nem pusztulnak el, következőleg, hogy már az első bonczolás alkalmával is körmök nem léteztek, s hogy tehát ott is valami optikai csalódás forgott fenn. Trajtler: Megvallom, hogy azelőtt ily praeparátumokat nem láttam. Ha most én azt látva, ugy tudnám a dolgot, hogy azon hullának körmei nem voltak hosz­szabbak, mint a hus az ember ujján, végre is nem lehet állí­tani, hogy csakugyan körmöt és nem a körömágyat láttam. De miután tökéletesen kifejlődött hegyesre vágott körmeit láttam, ezt nem vehetem sem érzéki, sem optikai csalódásnak. Elnök: Hogy hajzat nem létezett a hullán, ezt az orvos urak annak tulajdonítják, hogy mesterséges uton távolittatott el; ennek el­lenében az hozatik föl, hogy e hulla nagy valószínűséggel viz­ben feküdt hosszabb ideig és a maczeráczió folytán hajzata magától hullott ki. Trajtler: Én a magam részéről nem vagyok hajlandó ezen nézetnek teljes hitelt adui. Az okokat, melyek arra vezetnek, hogytovábbra is föntartsam nézetemet, hogy a hajzat azon hulla fejéről és nemi részéről mesterségesen távo­littatott el, a következőkben foglalom össze : hogy azon hullá­nak hajzatát akár a viz áramlata, akár pedig valamely törzsen vagy fában való megakadása szakította volna el, akár pedig a ruhának a nemző részekhez való dörzsölése koptatta volna le a fanszőrt nem tartom lehetőnek, mert azt tudjuk, hogy a haj szarunemü állomány ; ha pedig érczet, üveget, vasat, vagy bár­mely szilárd és sima felületü hasonló tárgyat eltörünk, a törés felülete nem marad sima és igy a hajnál sem tartom lehetsé­gesnek, ha ez nem metszetik, hanem töretik, hogy a törés fe­lülete nem foszlányos, hanem sima legyen. A ngs. tanár urak­nak mikroszkopikus vizsgálatában fel van mutatva, hogy a ha­jak törése sima s azért nem engedhetem meg, hogy ez el ne lett volna vágva. Elnök: Felhozatott, hogy a halál oka a vizbefulás volt, mely vélemény ellenkezik a szakértő ur véleményével. Trajtler: Igen tisztelt tanár urak véleményében az áll, hogy nekünk egyet­len adatunk sincs, mely kizárná a vizbefulás megtörténtét. Én a vizbefulás tüneteit ugy ismerem, ha azok azon okokban fog­laltatnak, melyeket a jegyzőkönyvben is leirtunk, miután ezek közül egyet sem találtunk kénytelenek, voltunk kizárni a vizbe­fulás esetét. Ha a hulla nagyon rothadt lett volna, 11—12 hét óta lett volna vizben, s akkor mi sem, más sem tudta volna meghatározni, hogy vizbe fult-e. Igaz, a törvényszéki or­vostan mondja, hogy ha régi hullát vizből fogunk és az nagyon rothadt, a valószínűség meg van, hogy a vizbe fuladt, de a szükséges feltételek egyikét sem találtam meg, nem találtam sem nyákhártyákat, sem ami Riedl szerint egyik lényeges kellék a nyákos tajték jelenlétét sem, a tüdő vérbő nem volt, gyomor­i ban folyadék nem találtatott, pedig azok mind oly tünetek, melyek vizbefult egyéneknél elő szoktak jönni. Megengedem, hogy ezen tünetek egyike-másika hibázhat, sőt hiányozhatnak a legfontosabb tünetek is, de midőn a hulla sem felpuffadt, sem pedig oly változásokat sem külsőleg, sem belsőleg nem mutat, melyek a vizbefulásnál elő jönnek, nem mondhattam vizbe fült hullának, hanem okot kellett keresnem és találtam is, mely a halál okát képezhette. A vizbefulásra nézve a tanár urak azt állítják, hogy az a 16-ik századba való mese, hogy a kezekben homok, vagy egyéb nem találtatott, én nem tudom, hogy Belky tanár ur tankönyvéhen, Taylor munkájában mesék foglaltatnak, mert ott az is említve van, mint a vizbefulás egyik tünete. Elnök: A véleményben mi szolgálhatott bizonyító okul a a szakértő urak azon állítására, hogy az illető a nemi közösü­lést nagy mértékben gyakorolta ? Trajtler: Az, hogy láttuk azt, hogy bonczsegédünk Horváth Géza 3 ujjal a hüvelybe hatolt és

Next

/
Thumbnails
Contents