Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

24-dik szám. Az elnök. De azt mondják, hogy erre befolyással van a faj is ? a magyar fajra nézve vannak-e tapasztalatai, adatok ? Scheuthauer. Még nincsenek. Eötvös, Hát arra nézve vannak-e adatok, hogy a magyar faj későbbi csontfejlődésü volna, mint az árja faj ? Scheuthauer. Azt nem tudom. (Szünet után.) Az elnök. Dr. Trajtler úrhoz fognak kérdések intéztetni, szíveskedjék a doktor ur helyet foglalni. — A mult évben a tisza-dadai határban a csonka füzes mellett a Tiszából egy női hulla fogatván ki, az orvosi bonczolás alá vétetett, melynél doktor ur mint szakértő vett részt és pedig két más társával, kik a hullát ugy kivül, mint belül megvizsgálták, s ez után orvosi véleményt adtak. Ezen orvosi véleményt később ugyancsak önök folyó évi január 4-én pótolták, a mennyiben valószínűleg ismeri mindazt, ami az első és a második jegyzőkönyvben, illetőleg véleményben foglaltatik, a későbbi tapasztalatok után, melyek decz. 7. és 8. napján tétettek, fentartja-e ezen véleményt mindenben. Dr. Trajtler. Fentartom. Elnök: Tanúvallomások arra mutatnak, hogy a külső vizsgálatnál a leirás nem volt egészen tökéletes, amennyiben az állíttatik, hogy az egyik lábhelyen bizonyos heg létezett, melynek leírása a jegyzőkönyvben nem foglaltatik, Találtak orvos ur és társai ilyen heget ? Ha igen, mi oka annak, hogy ez a jegyzőkönyvben nem foglaltatik ? Dr. Trajtler: Mint a múltkor is emiitettem, én figyelmessé lettem téve erre az által, hogy a felismerési próbánál egyik tanunő azt mondta, hogy Solymosi Esztert megismerné arról, hogy annak lábafején egy tehéntaposásból eredő hegnek kell lenni. Erre azt kérdeztük, hogy melyik lábon kell a hegnek látszani? Az illető nő a jobb lábnak fejére mutatott — és pedig a nagy ujjnak felső izületére. Ez után kerestük, mostuk és dörgöltük, de mi semminemű jelét, de még oly foltot sem találtunk, amit részemről hegnek tekinthettem volna. Ezenkívül oly helyet, amely más szinü lett volna, mint a többi testrész, nem láttam, mert piszkos volt a sártól és iszaptól mindenütt. Ezek alapján határozottan állítom, hogy én semminemű hegnek sem találtam a nyomát. Elnök: Dr. Kiss Jenő azonban beismeri azt, hogy a lemosás után a lábfején fehér vékony csikvonal volt. Dr. Trajtler: Én azt nem láttam. Elnök: Tanuk állítják és pedig számosan, hogy a nyakon, a fül alatt, a torokhoz húzódva valamely sebhely vagy forradás lett volna. Dr. Trajtler: A nyakon semminemű sebhelyet nem láttam, a tanuknak erre vonatkozó állítása téves lehet, mert a hullának állkapcsa fel volt támasztva s igy a fül felé húzódó bőrredőt nézhették forradásnak, ami valósággal nem az volt. Elnök: Az állíttatik ezen jegyzőkönyvvel szemben, hogy a felhám nem volt meg azon hullánál, amelyet önök bonczoltak. Trajtler: Jegyzőkönyvünkben ez nem állíttatik. Elnök: Jegyzőkönyvükkel szemben állíttatik az. Trajtler: Határozottan állithatom, hogy a felhám meg volt. Méltóztassanak felvenni, hogy mikép van a hulla leirva: «A hullabőr szine halvány, hátán fedve hullafoltokkal» Ha tehát a felhám bármely része hiányzott volna, szigeteknek kellett volna létrejöni, amelyek más szintiek lettek volna. Ilyeneket azonban az egész testen nem tapasztaltam. Elszinesedés volt azon helyen, ahol a folytonossági hiányok voltak, hogy a felhám meg volt, határozottan mondhatom. Mi a mellett néztük, ott pedig, ahol elszinesedést tapasztaltunk, kutattuk, hogy mitől származik a kék elszinesedés, elkezdtük tehát ujjainkkal dörzsölni és tisztogatni, ekkor egy czigarettapapirosnál vékonyabb rétegben, félcentiméter szélességű s egy és fél centiméter hoszuságu felhám-czafatot láttunk. De hogy valósággal felhám volt-e, ezt nem merem állítani. E czafat oly vékony volt, minő egy régen mosdott embernek bőréből bármikor ledörzsölhető. Ezért van mondva a jegyzőkönyvben, hogy a rohadó czafat ugy vált le, ha a testet dörzsöltük. Hogy ha mi a kék szint nem láttuk volna, nem is szóltunk volna ezen rothadó czafatról. Elnök: Állíttatik, hogy a hulla nem volt friss, hanem régi maczerált hulla volt, amelynél hullaviaszk képződött ? Trajtler : Mondhatom, hogy valami nagy tapasztalattal nem birok abban, hogy mikép néznek ki a maczerált hullák, de egy kis tapasztalattal mégis csak birok arra nézve, hogy mikép néz ki egy hulla, amely néhány napos. Több izben teljesítettem bonczolást részint a törvényszék megbízásából, részint mint bonczsegéd, midőn a budapesti és bécsi egyetemekről mint tanuló hazajöttem s igy nem az volt az első eset, midőn bonczoltam. És ha hullaviasz lett volna jelen, vagy ha a huda maczerált lett volttá, ennek fel kellet volna előttem tűnni, mivel szokatlan kinézésű lett volna. Szerintem oly friss volt a hulla, minőt „TISZA-ESZLAR" az ágyban vagy egyebütt lehet látni. A tanu vallomásából hallottuk. hogy ha a testhez nyúltak, az ruganyos volt s az ujj benyomást nem hagyott, ha pedig a hullán hullaviasz lett volna, ennek az ujjhoz kellett volna tapadnia, s kisebb-nagyobb mértékben az ujj benyomásának is meg kellett volna maradnia. De mindez sem volt észlelhető; egyébbiránt azt a megjegyzést is tehetném, — bárminő is másnak a szaglása, de én biizt nem éreztem, s hogy nem a hullának, hanem a rajta levő ruhának volt nagy szaga. Az is állíttatott, hogy dülő földre is érezhető volt ezen szag, különben ezen tanuk parasztok lévén, tudjuk, hogy ha bonczolásokat végzünk, a vidéki paraszt ember befogott orral szokott járni. De ez oly büdös nem volt, hogy mint maczerált vizi hulla tűnhetett volna fel. Elnök : A hulla régiségének támogatására felhozatott az is, hogy a mennyiben az exhumáczió alkalmával körmök egyáltalán nem találtattak, holott azok a lefolyt időszak alatt nem pusztulnak el, következőleg, hogy már az első bonczolás alkalmával is körmök nem léteztek, s hogy tehát ott is valami optikai csalódás forgott fenn. Trajtler: Megvallom, hogy azelőtt ily praeparátumokat nem láttam. Ha most én azt látva, ugy tudnám a dolgot, hogy azon hullának körmei nem voltak hoszszabbak, mint a hus az ember ujján, végre is nem lehet állítani, hogy csakugyan körmöt és nem a körömágyat láttam. De miután tökéletesen kifejlődött hegyesre vágott körmeit láttam, ezt nem vehetem sem érzéki, sem optikai csalódásnak. Elnök: Hogy hajzat nem létezett a hullán, ezt az orvos urak annak tulajdonítják, hogy mesterséges uton távolittatott el; ennek ellenében az hozatik föl, hogy e hulla nagy valószínűséggel vizben feküdt hosszabb ideig és a maczeráczió folytán hajzata magától hullott ki. Trajtler: Én a magam részéről nem vagyok hajlandó ezen nézetnek teljes hitelt adui. Az okokat, melyek arra vezetnek, hogytovábbra is föntartsam nézetemet, hogy a hajzat azon hulla fejéről és nemi részéről mesterségesen távolittatott el, a következőkben foglalom össze : hogy azon hullának hajzatát akár a viz áramlata, akár pedig valamely törzsen vagy fában való megakadása szakította volna el, akár pedig a ruhának a nemző részekhez való dörzsölése koptatta volna le a fanszőrt nem tartom lehetőnek, mert azt tudjuk, hogy a haj szarunemü állomány ; ha pedig érczet, üveget, vasat, vagy bármely szilárd és sima felületü hasonló tárgyat eltörünk, a törés felülete nem marad sima és igy a hajnál sem tartom lehetségesnek, ha ez nem metszetik, hanem töretik, hogy a törés felülete nem foszlányos, hanem sima legyen. A ngs. tanár uraknak mikroszkopikus vizsgálatában fel van mutatva, hogy a hajak törése sima s azért nem engedhetem meg, hogy ez el ne lett volna vágva. Elnök: Felhozatott, hogy a halál oka a vizbefulás volt, mely vélemény ellenkezik a szakértő ur véleményével. Trajtler: Igen tisztelt tanár urak véleményében az áll, hogy nekünk egyetlen adatunk sincs, mely kizárná a vizbefulás megtörténtét. Én a vizbefulás tüneteit ugy ismerem, ha azok azon okokban foglaltatnak, melyeket a jegyzőkönyvben is leirtunk, miután ezek közül egyet sem találtunk kénytelenek, voltunk kizárni a vizbefulás esetét. Ha a hulla nagyon rothadt lett volna, 11—12 hét óta lett volna vizben, s akkor mi sem, más sem tudta volna meghatározni, hogy vizbe fult-e. Igaz, a törvényszéki orvostan mondja, hogy ha régi hullát vizből fogunk és az nagyon rothadt, a valószínűség meg van, hogy a vizbe fuladt, de a szükséges feltételek egyikét sem találtam meg, nem találtam sem nyákhártyákat, sem ami Riedl szerint egyik lényeges kellék a nyákos tajték jelenlétét sem, a tüdő vérbő nem volt, gyomori ban folyadék nem találtatott, pedig azok mind oly tünetek, melyek vizbefult egyéneknél elő szoktak jönni. Megengedem, hogy ezen tünetek egyike-másika hibázhat, sőt hiányozhatnak a legfontosabb tünetek is, de midőn a hulla sem felpuffadt, sem pedig oly változásokat sem külsőleg, sem belsőleg nem mutat, melyek a vizbefulásnál elő jönnek, nem mondhattam vizbe fült hullának, hanem okot kellett keresnem és találtam is, mely a halál okát képezhette. A vizbefulásra nézve a tanár urak azt állítják, hogy az a 16-ik századba való mese, hogy a kezekben homok, vagy egyéb nem találtatott, én nem tudom, hogy Belky tanár ur tankönyvéhen, Taylor munkájában mesék foglaltatnak, mert ott az is említve van, mint a vizbefulás egyik tünete. Elnök: A véleményben mi szolgálhatott bizonyító okul a a szakértő urak azon állítására, hogy az illető a nemi közösülést nagy mértékben gyakorolta ? Trajtler: Az, hogy láttuk azt, hogy bonczsegédünk Horváth Géza 3 ujjal a hüvelybe hatolt és