Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

körömhöz, hogy annak megkülönböztetése tüzetes vizsgálatot igényel. Ezt tapasztalataimból állithatom. Eötvös. A felelet az, hogy nem szükségkép idéz elő a nap heve és fénye a maczerált hullánál a körömre nézve változást. Dr. Belky. Csillámlóbbá teszi talán, ezt lehetségesnek tartom, de különben is a tévedés a maczerált hullakörmére nézve köDnyeu megtörténhetik. Eötvös. Tanuk hallgattattak ki nagy számban a tiszadadai hulla azonossága kérdésében. A tanuk egy része felismerni vélte Solymosi Esztert, azon hullában a felismerési eljárás alkalmával, a tanuk másik része pedig és pedig nagyobb része nem vélte felismerni, sőt többen egyenesen kijelentették, hogy az nem lehet Solymosi Eszter hullája. Vájjon akár azokról, kik felismerni vélték, akár azokról, kik fel nem ismerték, fenn forog-e a tudomás biztossága arra nézve, hogy azonos vagy nem azonos-e a kérdéses hulla Eszterrel? volt-e hulla oly állapotban, hogy biztosan felismerni lehetett? Belky. Ennek részünkről már véleményünkben is kifejezést adtunk, amennyiben jeleztük a nehézségeket, melyekkel egy rothadásnak indult hulla felismerése a laikusra nézve jár. Miután két év óta az orvos-rendőri bonczolásokat végzem, e tekintetben igen bő material fölött rendelkezem, megtörténik sokszor, hogy idegen egyéneket szállítanak a boncztorembe és ezeket gyakran megnézik olyanok, kik valamely családtagjukat elvesztették, hogy nem családjukhoz tartozik-e, ilyenkor a legnagyobb tévedések tapasztalhatók, sőt megtörtént rajtam is, hogy oly egyént kellett bonczolnom, akit életben ismertem és magamnak is jól kellett vizsgálnom, hogy rá ismerjek és pedig történik ez három-négy napos hulláknál. És ennélfogva szakértői szempontból sem annak, ha a hullát felismerni vélték, sem annak, ha fel nem ismerték, jelentőséget a rothadásnál fogva nem tulajdonithatok. Eötvös. Állíttatott a tanuk által, hogy Solymosi Eszter lábán tehéntaposásból eredett hegjegy maradt fenn, állíttatott tanuk által, hogy a tisza-dadai hullának ugyanazon lábán, ugyanazon helyen bizonyos hegjegy találtatott; ezen hegjegyre vonatkozólag az egyik tanu, Horváth Géza kihallgattatván, azt állítja, hogy a bizonyos magasságból rá ejtett viz által s egyúttal ruhacsutakkal való dörzsölés által megmosatván, a kérdéses hegjegy lábáról eltűnt, mi az obdukáló szakértőket azon véleményre vezette, hogy az csak iszap vagy egyéb körülmények által okozott szennyfolt volt. Megengedi-e szakértő professzor ur annak lehetőségét, hogy azon magasból e hullára bocsátott viz súlya és a ruhával történt dörzsölés az epidermist, sajátkép az irhának is legfelsőbb felületét magával sodorva, ez által egy azelőtt tényleg létezett száraz hegjegy egészen eltűnhetett? Dr. Belky. A felhám már előbb is hiányzott, de különben nem csak a felhámot, hanem az irhát is elsodorhatta a ruhacsutakkal való dörzsölés; az teljesen indokolt, hogy az ily mosás által a hegjegy eltávolítható, a mi azonbau még koránt sem bizonyltja, hogy a jegy nem volt ott. Eötvös: Még egy kérdésem van; nevezetesen az iratok közt van egy jegyzőkönyv, mely e hullarészek elkülönítéséről mult évi deczember hónapban felvétetett és melynek alapján a hullának fele része vagy csontozatainak egy része Budapestre tanár ur és szakértő társai elé terjesztetett. Ezen jegyzőkönyvben az állíttatik, a pontra már nem emlékszem, bár számozva van, hogy a hulla lapoczkáján levő lágy részekben hullaviasz konstatáltatott. Önök véleményében is fel van említve, hogy a hullapofán szintén kezdődő hullaviasz észleltetett: fel van továbbá említve az a körülmény, hogy hullaviasz képződése nedves földben is történik. Azonban egy másik jegyzőkönyvben, mely szintén fel fog olvastatni, tüzetesen le van irva az, hogy az a hulla, mely önök által exhumálva megvizsgáltatott, nem nedves földben, hanem homokban, homok buczkát alkotott temetőn, homokos száraz földben volt eltemetve, még pedig oly száraz földben, hogy daczára anDak, hogy deczember 7-én azon vidéken oly árviz s nagy sár volt, hogy az utak elromlottak, hogy a Tisza kiöntött stb., mindamellett a hulla a hullatartó edénybe nyomult, porszerü homokkal lett tele és teljesen száraz volt. Miután kiváló orvosi tekintélyek szerint száraz homokos földben igenis történhetik mumifikáczió, de nem történhetik iszapos földben, miután önök konstatálták, hogy ezen hullánál mumifikáczió is van és adipocera is volt, vájjon lehet e konkrét esetben valószinti, hogy mind a kettő, a mumifikáczió és adipocera is egy és ugyanazon időben egy és ugyanazon feltételek mellett junius 2ű-tól deczember 7-ig fejlődött ki ? vagy megfordítva, fenforoghatónak, lehetőnek tartja-e, hogy az adipocera a vizben, a munifikáczió pedig a száraz földben fejlődött ki ? Belky: Az erre vonatkozó irodalmi adatok, nevezetesen hol fejlődött hullaviasz, ingatagok, általában megjegyzik, hogy arra a vizén kivül különösen a nedves talaj diszponál. Midőn én az exhumacziónál kint voltam, a hulla száraz földben volt, de nem száraz homokbaD, hanem agyagos homokban, mely a laposasnál összegyúrható volt. Nem zárható ki feltétlenül, hogy az a hullaviasz nem képződött a homokban, de mégis, mivel száraz volt a föld, jóllehet a környéken térdig ért a sár, valószínű, hogy azon hullaviasz képződött, jó részben már fellépett a bulla eltemetése előtt és ez egy adat, melylyel támogathatni vélem, hogy a hulla nem volt puffadt, hogy arcza be volt esve, mert mikor hullaviasz képződik, a szövetek nem puffadnak, hanem sorvadnak, szóval itt adatok vannak, melyek valószínűvé teszik, hogy a hullaviasz képződött, még mielőtt a hulla eltemettetett volna. Eötvös: És körülbelől mennyi idősnek kell lenni egy hullának az eddigi orvosi tapasztalatok szerint, hogy a hullaviasz képződése megkezdődjék? Dr, Belky: Ahhoz kell 2V

2 — 3 hónap. Orfila szerint ez a legrövidebb idő, s különösen a nőknél az arczon hamarább megkezdődik, mert az nagyon zsirdus, tehát a hullaviasz képződése elő van segítve. Elnök: Szakértő embernek könnyü-e vagy nehéz fölismerni, hogy mikor áll be a hullaviasz képződése. Dr. Belky: A kezdetet igen nehéz, sokszor csak górcsői vizsgálat alapján lehetséges megállapítani. Elnök: Az is állíttatik a szakértői véleményben, hogy a csontok fejlődéséből a legtöbb jel arra mutat, hogy a bonczolt hulla 16 — 17 éves. Miért nem fogadtatik el tehát a szakértő ur által ez a kor olyannak, mint amelyet a legtöbb adat bizonyít? Dr. Belky: A magyar fajra vonatkozólag e tekintetben vizsgálatok nincsenek téve. A németszláv fajra nézve, a csontvázak tüzetesebben vannak vizsgálva, de a magyarnál nem tudjuk, hogy siettetve vagy késleltetve vau-e a csont fejlődése s azért bizonyos határok közt lehet csak a kort megállapítani. Székely: Férfi vagy női hulla ismerhető-e fel könnyebben? Dr. Belky: Férfi hulla könnyebben, mert ott feltéve, hogy a szőrzet nem hiányzik, szakáll és bajusz van, mely charakterisztikumot ad az arcznak. Heuman: Csak egy kérdést bátorkodom tenni, mert ném értettem meg kellően profeszor urat; azt méltóztatott mondani, hogy figyelemmel az itt felsorolt adatokra, módosítja véleményét annyiban, hogy nemcsak az epidermis indult rothadásnak, hanem az irha felső rétege is? Dr. Belky: Azt mondottam, kiegészíti a hármunk által adott véleményt azon ujabb véleményem; mert ez felvilágosítást nyújt az iránt, hogy nemcsak az epidermis hiányzott, hanem az irha felső rétegei is oly lágyak voitak, hogy a ruha egyszerű dörzsölése elég volt azokat eltávolítani. Heuman: E szerint tanár ur a rothadásnak nagyobb fokát akarta ezzel jelezni? Dr. Belky: Igen,ez argumentum arra. Heuman: Kérdem tehát, ha a rothadásnak ezen nagyobb foka bekövetkezett, képzelhető-e, hogy a köröm még megmaradhatott, amely pedig az epidermissel együtt szokott lenullani? Dr. Belky; Mihelyt a parallel tünetek meg vannak, a hajzat hiányzik, akkor a körmök is kihullanak, legfölebb egy-kettő marad meg valamivel tovább, mint a többi. Elnök : Ha tehát a kihullás miatt enyésznek el a körmök, mennyi idő kívántatik ahhoz egy vizben levő és mennyi egy közönségesen eltemetett hullánál. Dr. Belky : A vizben levő hullánál rövidebb idő kell általános tapasztalat szerint háromnégy hét, a földben, eltemetett hullánál több. Direktívánk e tekintetben nincs, de egy nagy tekintély a törvényszéki orvostan terén, Caspera, azon tapasztalatot tette, hogy a rothadásnak ugyanazon fokát, melyet levegőn fekvő hulla mutat, a vizben fekvő hulla kétannyi idő múlva és a földbe eltemetett hulla nyolczszor annyi idő alatt éri el. Tehát az arány 1 : 2, 2 : 8, a szabadon levő, a vizben fekvő és a földben fekvő hullánál. Friedman : Az első bonczleirásban a (1, 1: 9) a betegség emlittetik, mely ezen hullánál a halál oka volt volna; kérdem, hogy azon betegség, azon hiány a tüdőben hosszas ágybafekvéssel szokta-e megelőzni a halált vagy rögtönösen. Dr. Belky : ítögtönösen csak akkor, ha vérzést okoz, itt annyival kovésbbé, mert nem azon betegség maga mondatik e halál okának, hanem az az által előidézett vérszegénység és ehhez hoszabb idő kell. Szeyffert: Én még egy felvilágosítást kérnék, a körmök tekintetében, deczember. 7-én észleltek-e a szakértő urak valami nyomot arra nézve, hogy a körmök erőszakosan eltávolíttattak volna? Dr. Belky: Nem észleltünk. Szeyffert: Lehetséges volt-e azokat ugy eltávolítani, hogy