Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

nem lehetett volna észrevenni? Dr. Belky: Deczember 7-én azt már kimutatni nem lehetett volna, mert ujjaknak a végen a lágy rész már hiányzott. Elnök: Fel fog mutattatni az üvegbe zárt két ujj. (Beho­zatik). Méltóztassék kérem megtekinteni. Dr. Belky: Tegnap­előtt megvizsgáltam már tüzetesen. Elnök: Az állíttatik, hogy ez két egymásra hajlított lábujj volna, tessék nyilatkozni, hogy mit tart erről. Dr. Belky: A kérdés, melyre nézve nyilatkoznom kell, az, hogy vagy az élőn már meg volt az ujjak ezen helyzete, vagy csak a hullán jött létre. Ha már az élőn meg lett volna, az izfejecsek eltolása következtében az egyik résznek kopni kel­lett volna, a másiknak pedig, mely a nyomástól felszabadult, túltengeni ez azonban az izfejecseken nem található, tökélete­sen ép ujjporczizületek találtattak, ugy hogy én más okát ezen egymásra tolatásnak nem látom, mint talán a szük szekrénybe való beszoritást, melynek folytán az ujjak egymásra tolattak. A középső ujjnál mindenesetre nagyobb jelentősége volna, a 4—5-ik, tehát szélső ujjaknál. Elnök: A tárgyalás holnap reg­gel 8 órakor folytattatik. — Az ülés végződik délután 2 órakor. Julius hó 13. A bíróság félkilenczkor foglalja el helyét. Az ellnök. A megszakított tárgyalás a szakértő urak további kihallgatásával folytattatik. Mihálkovics tanár ur fog kihall­gattatni. Az elnök. A kir. törvényszék előtt egy gyilkossági vád áll. Az állíttatik nevezetesen, hogy egy leány a földön többek által lefogatván, torka keresztülmetszetett; feltéve, hogy ez a metszés megtörtént, a vérnek mily alakban kellett kifolyni? Mihálkovics. Az attól függ, hogy hol történik a metszés és milyen helyen történik. Ha a metszés felületes volt és csak a felületes edénye­ket, az úgynevezett visszereket sértette meg, akkor nem ok­vetlenül kell, hogy ivalakban kifecskendezett légyen, kivéve a felületen fekvő bőr-üterecskéket. Ezek fecskendhettek, de nem igen messze. Ellenben ha a metszés mélyen történt és beha­tolt egészen a nagy véredényekig; a mi valószínű, hogy tör­ténni kellett, mert azok, a kik ez esetben tehették, talán nem számítottak arra, vagy nem voltak arra elkészülve, hogy annak milyen következései lesznek, hanem mindenesetre gyors halált kellett, hogy óhajtottak előidézni, és akkor okvetlenül ivalakban kellett, időközönkint erős ivalakban kellett fecsken­dezni, a meglehetős távolságnál fogva. Az elnök. De ha pl. igaz az, hogy edényben fogatott fel a vér és az edény egészen közel tartatott, a metszett helyhez, vájjon akkor az a sugár látható volt-e ? Mihálkovics. Okvetlenül kellett látszania még az esetben is, ha nem felfelé történt a sugár irányulása, hanem oldalvást. Az elnök. Az állított eset után mintegy 10, 11 hét múlva egy hulla találtatott fel a Tiszában, kifogatott és törvényszékileg felbonczoltatott, későbben ezen hullának kiásatása és ujabbi meg­vizsgáltatása rendeltetvén el, ezen vizsgálatnál tanár ur részt vett mult évi decz. 8-án, ezen alkalommai tanár ur orvosi szak­véleményt adott. Később ezen hullának egy része Budapestre küldetett, ismét vizsgálat tárgyát képezte és ugyancsak szak­értői vélemény tanár ur által is aláíratott. Emlékszik-e ezen eljárásnak egyes részeire és ha igen, kiván-e akár a vélemé­nyen, akár pedig a leleten valami változtatást tétetni? Mihálko­vics : Emlékszem annak minden egyes részeire és nem óhajtok azon változást tenni. Az elnök. Tehát mindazon véleményeket, melyeket részint a vizsgálóbíró előtt adott, részint pedig irásba foglalva ide a törvényszékhez beküldőitek, fentartja tanár ur? Mihálkovics. Fentartom teljeségben. Elnök: Állíttatik, hogy az a bonczolt hulla hajzatánál fogva akadt fenn a vizben. A haj hosszabb és rövidebb szálak­ból és egészen rövid szálakból is állván, a szálak mindegyike természetesen megfogódzva nem volt, lehetséges-e mégis, hogy azok is kihullottak, melyek nem voltak megfogódzva egygyüt­tesen a többi szálakkal? Mihálkovics: A hajzatnak egy része hiányzott, másik része a gyökérben meg volt, a hosszabb haj­zat semmiesetre sem volt a rövidebb hajzattól egyes szálaiban akkép elválasztva, mint a kifésült haj, hanem okvetlenül össze is volt egymással kuszálva, annálinkább, mert a vizben való lengés következtében nem tételezhető fel, hogy a hajszálak ki­fésült helyzetben, vagy egyik a másiktól vonalszerüen elvá­lasztva lettek volna, ennélfogva a hosszabbak okvetlenül kellett, hogy magukkal ragadják a többieket. Elnök: Lehetséges-e, hogy a hulla (csak a féloldali hajzatnál fogva akadt fenn? Mihálkovics: Annak lehetőségét elvitatni nem lehet, de nem valószínű, miután a hajzat akár súlyánál fogva, akár az esés ~Á szerkesztésért felelős: Jóba Elek. következtében, mikor a test a vizbe leszállt, nem egyes részei­ben, hanem okvetlenül már nem épen felével, hanem egy jelen­tékeny részével kellett, hogy fenakadott legyen. Fennakadha­tott féloldalával is, de ez nem valószínű, hanem valószínűbb, hogy egy része, de inkább valamivel több, mint a féloldala akadt fönn. Elnök: De megengedve azt, hogy a hajnak fél oldalával vagy nagyobb tömegével akadt fel a hulla, akkor a fenn nem akadt részeken is ugyanaz a proczesszus ment volna-e végbe, mint azon részén, mely fennakadt? Mihálkovics: Ugyanaz jött volna létre, mert a haj eltávolítása nem egyedül az oda ka­paszkodásból magyarázható meg, hanem a vizben való lengés következtében való letörésből is, amint arra ujabb tapasztalatok vannak, hogy rövidebb haj, férfihaj is, ha huzamosabb ideig van vizben, ennek következtében kihull, még az is, mely nem volt oda kapaszkodva, hanem ide-oda lengett. Elnök: Ha hajá­nál fogva tnpadt a hulla, mennyi idő szükséges, hogy az kisza­kadjon ? Mihálkovics: Erre tapasztalatokkal nem rendelkezünk, hanem a kiszakadás bekövetkezhetett rövid idő alatt is. Elnök: A hullának szemöldökszőrei meg voltak, nem egészen kinőve, henem annak csonkái; mivel magyarázható meg, hogy csak a csonkok voltak meg, 03 nem maguk az egész szálak? Mihálko­vics: A szemöldökszőniél ez megmagyarázható: keményebb tes­tekhez való odadörzsölésből, vagy oda ütődésből, ha ugyanis a hulla az arczával lefelé feküdt, vagy oldalvást és akár úszás közben, akár az ide s tova lengés közben keményebb tárgyak- ­hoz ütődött, akkor a szemöldökszőrök szintúgy letörődtek, mint ahogy a hoszabb hajak, melyek nem oda kapaszkodás által szakadtak meg folytonosságukban. Elnök: Miért nem tételez­hető az fel, hogy a hajak metszőeszközökkel távolitattak el, ho­lott azok végei lecsapottaknak látszottak, ugy a hajnál, mint a szemöldökszőrnél és a szeméremtestnél ? Mihálkovics : Tapaszta­lati tény az is, hogy nem kell az egyes szőrök végeinek czafa­tosaknak lenniök, ha azok nem metszőeszközzel távolittattak is el; ha leszakadtak, akkor a leszakadás után is végeik többé-ke­vésbbé simák lehettek. Elnök : A szeméremszőrzetről az állít­tatik, hogy az a ruházat által dörzsöltetett le. Igen, de a meny­nyiben a hulla és a ruha közé múlhatatlanul viznek kellett befolynia, és a viznek odaömlése annyival is inkább bi­zonyos, mert a ruha, kabát lévén, a hullán szabadon volt. Felté­telezhető-e az könnyen, hogy borzolás által tűnt el a szőrzet? Mihálkovics : Feltételezhető, mert nem gondolható, hogy a ru­házat a szőrzettől folytonosan eltávolítva lett volna a viz által, annyival inkább, mert a szeméremszőrzet, mely itt tekintetbe jő a szeméremajkak felső részénél, tehát nem mélyebben alkalma­zott helyen, üanem kiálló helyen van, a hol, ha a viz hozzá jö­hetett is, a ruha ezen kiálló részekhez dörzsölődhetett, sőt ok­vetlenül kell, hogy dörzsölődött legyen. Elnök: Ha a hulla már az első alkalommal történt bonczoláskor, t. i. mult évi ju­nuis 19-én nagy fokú rothadásban volt, mi lehetet annak oka, hogy az egyik vese mégis körülbelől hat hónap múlva, mikor a tanár urak a hullát megvizsgálták, majdnem egészen ép álla­potban tatáltatott? Mihálkovics : Ez igen egyszerű; ennek ma­gyarázata az, hogy a vese oly képletből áll, mely igen ellent­álló, t. i. hámképlet, épugy, mint a körmök, csakhogy a vese nem oly minőségben : a hámképlet és epithealis képiét fenn­tartja magát nemcsak a vizsgálatban emiitett ideig, hanem sok­kal tovább is, mint a miről szó van. Elnök : Megállapitható-e a körmöknek erőszakos eltávolítása, vagy hogy a magától hullott ki? Mihálkovics ; Valószínűbb, hogy maguktól hullott ki, azért mivel, már az első bonczolás alkalmával azok okvetlenül nem lehettek jelen; tehát a körmöknek erőszakos eltávolításáról a jelen esetben nem igen lehet szó. Elnök : Ha a körmök kihul­lás miatt hiányzanak, mennyi idő kívántatik a vizben lévő hul­lánál a körmök kihullására és mennyi idő kell arra, hogyha ugy közönségesen vau eltemetve a hulla ? Elnök: Feltéve, hogy az első izben alkalmazott szakértők körmöket találtak, olyanokat, melyek az ujjakon tuli hosszúsá­got mutatták, feltehető-e, hogy azon szakértők, káprázat, vagy csalódásba eshettek, hogy talán már csak a körmök ágyát lát­ták ? Mih. Feltehető, mert a körömpercznek, a harmadik ujjpercz­nek szabad vége jöhet tekintetbe, amelynek vége egészen vá­gott szélű és a lágy részekből kiemelhető. Elnök: Állíttatik, hogy a felhám és irha a vizsgált ruhákba be volt szűrődve. Feltéve, hogy a hulla vizben volt és a vizhullámoknak egy­szersmind mosatásnak is ki volt téve, ily felszürődés lehet­séges-e ? Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents