Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

nál igeu gyakran mint szép finom metszet körmök Írattak le, van-e arról tudomása ? nem csoda, ha nem volna, a praktikusok ezt tudják, de a könyvekből alig merithető, tehát uem szemrehányás, ha esetleg nem is tudja, mert a kinek nem volt épen alkalma számos vizi hullát bonczolui és pedig régibb vizi hullát, könnyen eshetik e tévedésbe. Volt e arról tudomása , hogy ilyen fölcserélés gyakran történt? Eluök: Lehet-e, hogy a körömágy volt, vagy valóságos köröm. Tauu: Valóságos köröm. Scheuthauer: Nem tetszett egészen megfelelni a kérdésemre, éu azt akartam tudni, hogy körömágynak tartotta-e meggyőződésből, vagy nem volt-e arról tudomása, hogy a tévedés itt uagyon könnyű és hogy miképen kell azt a tévedést kikerülni bemetszés által? Ez a kérdésem. Tessék reá határozottan felelni. Tanu: Kérem alásan, ha valakiuek józan esze és jó szeme van, lehetetlen, hogy a hosszú körmöt elcserélje a körömágygyal. Scheuthauer: Hát nekem is meglehetős eszem és meglehetős szemem van és én már uéhány ezer hullát bonczoltam, mint bécsi tanársegéd, mikor egy pillanatra majdnem ezeu tévedésbe estem volna, de emlékeztem, még jókor, hogy e tekintetben tévedés lehetett, belevágtam és a hallgatóság, és pedig köztük számos ötödévesek, mind felsült. Azt gondolták, hogy szép, rózsaszínű körmök vannak előttük, mig megmutta nekik a tanár, hogy csupa körömágy. Tanu; Kérem alásan megengedem, hogy lehetséges ez a csalódás akkor, ha a köröm magán a körömágyon fekszik: de ha ez kinyúlik róla. Scheuthauer; De még mindig megmagyarázhatlan marad, hogy kegyed akkor látta a körmöket és a körmök nem találhatók. Tehát a valószínűség mégis amellett szól, hogy tévedett, miután e tekintetben mások is gyakran tévedtek. De még egyszer mondom, hogyha az urak nagyobb hibákat azon bonczolási jegyzőkönyhen nem követtek volna el, az még megbocsátható volua. Tanu: Akkor éu nem magam voltam, hauem 30 vagy 40 uri ember, akkor az is mind tévedett. Scheuthauer: Ezer laikus, az olyau minden nem szakembert tévútra vezető dolgokban, ezer zérus; ezer zérus pedig nem tesz egyet. Volt-e tudomása tanúnak arról, hogy vizi hulla hogyan néz ki? Régi vizi hulla alatt ugyanis nem a közönséges mindenuap előforduló vizi hullákat értem, melyek másod-harmad napra a viz szine fölé jönnek, úszkálnak, levegő, légy, kukaczok által, napsugarak által igen erősen felpuffadnak, szint vesznek fel, nem ezekről szólok; olyant kegyed valószínűleg látott már, hauem én azon vizi hullákról szólok, melyek ritkák. Én magam negyvenezer hulla közt, melyeket bonczoltam, ilyet csak 30-at, legfeljebb 50-et láttam. Ezeu hullák olyanok, melyek vagy ruhájuk, vagy hajzatuk által esetleg rögzittetuek valamely fagyökérhez vagy más a viz fenekén kiemelkedő tárgyhoz és igy csak hónapok múlva emelkednek a viz színére. Tessék nekem felelni: tudta-e, hogyan néznek ki az ilyen régi úgynevezett maczerált áztatott vizi hullák? Tudta-e, hogyan lehet azoknak korát meghatározni, hogyan lehet azokat a közönséges vizi hulláktól megkülöuböztetui ? Tanu: Az olyan maczerált hullát nem ismerem, de a közönséges hullát ugy odavetőleg megtudom határozni. Scheuthauer: Alig is lehetséges, hogy kegyednek lett volna alkalma olyanokat látni; oly ritkák ezen esetek ós könyvekből sem meríthette, mert hibája a tankönyveknek, hogy még a legújabbak sem irják le jól ezen maczerált hullákat. Egyes vonásokat szétszórva már számos év óta találunk ugyan iiyeu hullákról, de egy oly tüzetes leirást a tankönyvekben hiába keresünk, mely még a kezdőknek is lehetővé tenné az ilyeu maczerált vizi hullák megkülönböztetését a közönséges vizi hulláktól. Elnök; Kérem, legyen szives egyes kérdéseket intézni tanúhoz. Scheuthauer: De ez a dologhoz tartozik, a mennyiben ki akarom mutatni, hogy ha valamihez nyulunk, a miről tudomásunk még nem lehet, az ilyennek hibás leírása megbocsátható és igy ennek kiemelése csak a vádlottak javára történik. (Nagy mozgás a szakértői padon és a közönség körébeu). Tauu: Eu nem vagyok vádlott! Scheuthauer: Nem, hanem még lehet! (Nagy zaj a közönség körében, a szakértői padról pedig néhányan felállnak és tiltakoznak.) Friedmann: Csak tudományos szempontból érthette, nem pedig kriminalÍ8ztikus szempontból. Scheuthauer: Nekem jogom van a dolgot felvilágosítani, ott tévedésről van szó és tévedés által is zavarba jöhet egy dolog. Elnök: Kérem a tanár urat, majd ha fel lesz hivaszakértői véleményének bemondására, akkor tessék a netaláni tévedéseket igazolui, addig pedig tessék nézetét magának megtartani. Scheuthauer (tanúhoz): Tud-e arról, hogy az ilyen régi hullák ugy néznek ki, mint a friss hullák, mert a viz alatt levegő és kukacz nem férhet hozzájuk, azoknak rózsa- vagy fehér bőrszíne van; az ilyeu hullákat csak közelebbi körülményekből, vizsgálat által lehet megkülönböztetni a friss hullákétól, az által is t. i., hogy az ilyen frjssekuek látszó, de régi hulláknak erős bűzök van ? Elnök: Bocsánatot kérek, a tanu nem áll most rigorózum alatt. Ténykérdéseket méltóztassék hozzáintézni. Scheuthauer: Hát akkor tessék nekem megmondani, hogy a tyúkszem hogyan nézett ki ? Tanu : Mint a tyúkszem. Scheuthauer: Hát milyennek mondja, hogy volt, kemény, porczszerü, a szomszédsággal szorosan összefüggő, vagy könnyen kihullott volna? Tanu; Igen könnyen kihullhatott volna. Scheuthauer: Alakjára nem tetszik emlékezni? Tanu: Mint egy lencse olyan volt. Scheuthauer: Valóban ki is hullott, vagy csak gondolta? Tanu: Hogyha sokáig ázott volna, hihullott volna.. Scheuthauer: Nem látta, hogy vájjon alapja szélesebb volt-e, vagy megfordítva lefelé kihegyesedett ? Tanu :Arra nem néztem. Scheuthauer: És honnan magyarázza meg azt, hogy ez a tyúkszem ki nem hullott, hogy annak a hullának, melyről azt állítják, hogy legalább is hét napig vizben volt a tutaj alatt, annak a hullának a tyúkszeme hét nap alatt ki nem hullott. Tetszik tudni, hogy a tyúkszem, ha vizben sokáig áll, erősen felduzzad és kihull ? Nem tünt fel magának, hogy a hullának tyúkszeme ki nem hullott? Nem volt talán lehetséges, hogy a tyúkszem mégis valami más volt. t. i. egy lábujjporcz volt, mely kiállott a bőrnek folytonossági hiányán át: mert a vizben ázott poroz szine hasoulithat a tyúkszemhez, hát ezt kegyed megismerte volna? Tanu: Nem mert szerencsétlenségemre nekem is van kettő. Tapasztalásból mondhatom, hogy az tyúkszem volt. Scheuthauer : Ha maga az élőtest porczába bevágna, ott természetesen tapasztalná, hogy a köztakaró rajta van, de a hullánál a köztakaró folytonossága hiányzik, hogy hiányánál fogva a csalódás lehetséges. Tessék most nekem azt megmondani, volt-e tudomása arról, ez pedig mindeu tankönyvben olvasható, hogy a karok és lábak ránczokat vetnek, azaz a bőrnek legfelsőbb rétege, a felhím felduzzad és minél vastagabb az epidermis, annál erősebben ránczokat vet, ugy hogy már 12 órai vizbeu lét után a hullának az ujjbegyek párnáji fehérebbek lesznek, ránczokat vetnek és duzzadnak és ez tovább megy, 2 — 3 nap alatt az egész tenyérre és talpra, azután 5—8 nap múlva a kezek és lábak hátára kiterjed. Tehát nem jött ön arra a gondolatra, hogyau lehetséges az, hogy az olyan vizi hullánál, mely mégis hosszabb ideig nem 12 óráig, hanem mint a bouczoló feltevése is állitja, három-négy napig volt a vizben, a lábakon és kezeken a bőr a helyett, hogy ránczokat vetett volna túlságosan finom és sima volt? Nemde tehát azért, volt oly sima és finom, azért nem volt ránczosodás, mert feihám hiányzót miáltal miudon egyénnél finom és sima lesz a kéz, még ha durva munkát is végzett volua? Tauu; Én nem mint szakértő voltam alkalmazva ott, itt is csak mint tanu állok. Scheuthauer. De mégis megnézte talán, hogy a felhám jelen volt-e, vagy sem? A tanu. Feleltünk is arra, hogy nem tévesztettük el azt, hogy a vizben leinálhatott az epidermis. Az elnök. Kérem, a szakértő ur méltóztassék csak ténykérdéseket a tanu úrhoz intézni. Scheuthauer (tauuhoz): Tessék nekem megmondani, hogy a méhet és a pete fészket mért nem irták le? A méhről azt mondták, hogy rendes, a pete fészekről pedig semmit sem mondtak, pedig e helyek leírásának fontosságáról az életkor meghatározására nézve mégis tudomással kellett volna birniok. Miután az urak a csontokat meg sem nézték és igy a női hulla életkorának meghatározására nem maradt csak a mell és a petefészkek, miért nem irták le ezeket tüzetesen? Az elnök. Ismétlem, hogy a szakértő ur szíveskedjék tanúhoz csak ténykérdéseket intézni. Scheuthauer. Tessék nekem megmondani, hogy milyen volt a petefészek? A tanu. Én tanu vagyok és szakértőként kérdeznek ki? Scheuthauer. Midőn én dr. Trajtler urat kérdeztem ez iránt, a doktor ur azt mondta, oda sem nézett az ivar szervekre. Horváth Géza bonczolta? Dr. Trajtler tanu. Tagadom! Scheuthauer. Akkor azt mondta; azt sem tudja ki vágta ; most ön meg utólagosan tanúnak mondja magát. ~Á szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.