Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tanu: Nem emlékszem, hogy félre lett volna állva. Eötvös: Három kihallgatása van Oláh Györgynek; azt gondolom, keresztül mentünk mind a hárman. Elnök: Keresztül mentünk. Friedmaun : Még egy kérdést. (Tanúhoz): Az a kendő is be volt szorítva? Tanu: Nem, csak oda volt kötve. Friedmann: Mert Matej azt állitja, hogy a kendő a mar­kába volt szorítva és ugy reá kötve. Hát nem volt reá szorítva ? Tanu: Nem volt, csak itt a csuklónál egy csimbókkal és* fölebb uieg kettővel volt megkötve. Elnök: Miután tanu meg vau esketve, elbocsátható. Szeyffert: Elbocsátható. Elnök: Oláh György elmehet. Tóth György 1 (Bevezettetik). Mint tanu van berendelve a törvényszékhez. Figyelmeztetem a való igazságnak elmondására, mert hitet fog letenni. Született Tisza-Eszláron, 46 éves, nős, családos, földmives. A mult esz­tendőben jelen volt-e a dadai Tiszapartou, midőn ott egy hullát kifogtak és elástak? Tanu: A kifogásnál nem voltam jelen, hanem az az ember, aki kifogta a Tisza szélén, az volt. Elnök; Kicsoda ? Tanu: Oláh György. Az bejött és én a községháza előtt voltam, mint helyettes biró, odajött hozzám és jelentette, hogy ott a Tisza szélén a füzesben egy holt test van és ugy tartja, hogy fehér cseléd ruhában van. Hát itt azután ez olyan dolog, hogy az elöljáróságnak kötelességében áll felette rendelkezni. Hát mi kimentünk, hogy ilyen állapot előjött, mi uem mertük, hogy majd bevittessük és eltemessük, hanem várakoztunk és ennélfogva az lett belőle, hogy hátha Solymosi Eszter. És igy azután a nélkül, hogy hozzá nyultunk volna, a jegyző ur el ment Lökre a szolgabírói hivatalba. A főszolgabíró ur nem volt odahaza, de az alszolgabiró urat megtalálta és kijöttek ugy 11 óra tájban a füzesbe. Elnök: Éjszaka 11 óra után? Tanu: Igen. A testet nem vették ki a gödörből, hanem arczárói lekaparták a földet, félig a testről is ugy, hogy meg­lehetett a felső színét látni, arcát, hasát, lábát 03 két karját; de a többi része homokban volt. Eluök: Maga nézte és látta? Tanu : Igen. Eluök: És mit tapasztalt azon a leányon ? Tanu: Nem tapasztaltam semmit; mert fejénél ott állottam, gyertya volt kezemben, azt tartottam oda, lement az orvos ur a gödörbe, ott hallottam, hogy mérték szájában a fogak milye­nek lehetnek. Elnök: Maga nem nézte, egyátalában nem látott oda? Tanu: Én a gödör partján voltam, látszott hogy ott se­tétlik, mást nem láttam. Elnök: Tehát maga a sir szélén állott a parton és nem látott semmit? Tanu: Nem láttam. Elnök : Igy hát azt sem tudja, hogy mit észleltek oda lenn a gödörben ? Tanu: Azt tudom, annyit halottam, mikor mondták, hogy fogai épek és nem nagyok, azután azt is hallottam, hogy mi­lyen hosszú lehet; de ugy hallotam, hogy valamivel hosszabb mint az Írásban ki van téve, hogy annak a Solymosi Eszternek hány centiméternek kellett volna lenni. Ezt hallottam beszélget­ték egymásközt, hogy annál hosszabb. Élnök: Hát szeméről vagy az orráról nem beszéltek ? Tanu: A szeméről nem hallottam, sem az orráról. Elnök: Hát a szájáról? Tauu: Arról sem. Elnök: Hát a karjáról? Tanu: Azt hallottam, mikor mondták, hogy valami kis keszkenő van rá kötve és valami van benne. Elnök: Csak az egyik karjáról volt szó ? Tanu: Egyikről, a csuklójához volt kötve valahová ilyen helyre (mutatja). Elnök: De azt maga nem látta ? Tanu: Nem, mert azután én átadtam a gyertyát másik embernek; mert a szaga felcsapott a gödörből, hát én kijjebb mentem. Eluök: Később aztán volt-e maga megint ennél a hulla­vizsgálatnál, mikor kivétetett másnap a gödörből? Tanu: Ott voltam, de nem ahol kivétetett, mert a jegyző, és biró elhajtottak onnét mindenkit; csak addig voltunk ott, mig a vizsgáló biró ur ki nem jött oda arra a térhelyre. Mikor aztán kijöttek, akkor csak Székes Lajos, Oláh György, Yáradi András és Szűcs János maradtak ott; azok kivették a földből, megmosták és ugy a vizsgálat megtartatott, de mi kivül voltunk, valami 50 — 60 lépésre. Elnök: Hát nem látta többet közelről? Tanu: Nem láttam. Eötvös: Nagyságos elnök ur! A tanu azt mondotta mo9t, hogy 46 éves; ha jól emlékszem az iratok szerint 36 évesnek volt irva. Tanu: 50—60 lépést mondottam. Elnök: Nem arról van szó, hanem, hogy hány esztendős? Tanu: 46 vagy 47, ilyen forma. Elnök: Más Tóth György nem volt e a hulla körül? Heuman: Hiszen ő volt a helyettes biró. Eötvös: A 25 iratjegyzék szám alatt kell lenni. Tanu: 36-ban születtem azt tudom. Elnök: Akkor 47 éves. Eötvös: Ön azt mondotta előbb Tóth György, hogy hal­lotta beszélni azon éjszaka, mikor vizsgálták, hogy ennek a holttestnek a hossza valamivel nagyobb, mint ahogy az Írásban Solymosi Eszter hossza fel van véve. Tanu: Igen, azt mondtam. Eötvös: Jól emlékezzék vissza, nem téved-e abban, hogy ezt nem más napközben halotta-e? Tanu: Nem, hanem akkor éjszaka, mikor megnézték a gödörben, ahogy akkor kibontódott, ott megmérték a gödörben. Eötvös: Azért teszem ezt a kérdést, mert azon éjszakáig, még a julius 18. és 19. közti éjszakán sehol semmiféle Írásban Solymosi Eszter testmagassága elő nem fordult; csak 19-éu és 20-án volt arról szó legelőször, hogy milyen hosszú lehetett Solymosi Eszter. Hát azon éjszaka nem is beszélhették az urak maga előtt azt, hogy az írásban milyen hosszú Solymosi Eszter. Tanu: Megmérték kérem aláson és ott nézték, hogy hány czentiméter. Eötvös: Ezt tudja? Tanu: Tudom világosan. Eötvös: Az Írásban akkor még Solymosi Eszter hosszu­ságáról sehol sem volt szó. Tanu: Azt nem tudom kérem, de ottan volt szó, erre megesküszöm az élő Istenre, hogy ottan volt szó. Eötvös: Hogy az Írásban milyen hosszú. Tanu: Megmérték, hogy milyen hosszú és azt mondták hogy annál ez a test valamivel hosszabb. Eötvös: De az Írásról nem volt szó talán ? Tanu: Nem láttam semmi irást, csak ugy a beszédből hallottam. Eötvös: De előbb azt mondta. Tanu : Azt hallottam, hogy a milyen hosszú Solymosi Esz­ter, ez valamivel hosszabb, Írásból nem hallottam, csak szóból hallottam. Eötvös: Más nap is ott volt, midőn a vizsgáló-biró kijött ? Tanu: Igen, jelen voltam, de csak távol áltam, 50—60 lépésnyire elhajtottak a pandúrok; a csendbiztos parancsolta. Éötvös: Nagy közönség volt ott? Tanu: Yolt ott négyszáz ember. Eötvös: Zsidó volt-e? Tanu: Volt zsidó is, magyar is. Eötvös: Zsidóknak megengedték-e, hogy megnézzék? Tanu: Nem engedték senkinek. Eötvös: Pénzért sem? Tanu: Pénzért sem. Mikor nagyon tódultak oda a sirgö­dörhöz, Szomlyos Károly ur az mondta, hogy nem szabad, csak annak, aki fizet. De azután visszaadták a pénzt, mert csak azért mondták, hogy ne toluljanak oda. Eötvös: Hát midőn levetkőztették a hullát, nem látta közelről ? Tan i: Nem. Eötvös: Ruháját sem látta? Tanu: Csak este, gyertyavilágnál láttam, hogy barnál­lik rajta. Eötvös: Ki jelentette magának, hogy hullát fogtak ki ? Tanu: Oláh György jelentette a község házánál. Eötvös: Kik beszéltek akkor arról, hogy hátha ez Eszter ? Tanu: Mikor kijöttünk, egyik is, másik is mondta, hogy hátha az?

Next

/
Thumbnails
Contents