Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Székely: Nem tudja, mennyit fizettek Szomjasnak azért, hogy oda engedte az embereket? Tanu: Azt nem tudóin. Egy esküdt vette fel a pénzt, fel is irták, és az irás szerint vissza is adták. Székely: Maga a gyertyát tartotta, midén kiemelték a hullát. Tanu: Nem emelték ki, csak megnézték. Székely: Ki tartotta még a gyertyát? Tanu: Oláh Györgynek adtam át azután. Székely : Solymosinét ismeri ? Tanu: Most már ismerem, de akkor még nem ismertem. Elnök: Ez a maga aláírása. (Felmutatja a kihallgatási jegyzőkönyvet). Tanu: Igen. Elnök: Tehát világos, hogy tévedés forog fenn a korra nézve, mert 36 évesnek van irva, pedig 46 éves. Következik Lőrinczy István tanu, kihallgatása. Az elnök által történt szokásos figyelmeztetés után az általános kérdésekre előadja, hogy született Lecsméren Szilágymegyében, 30 éves, reform, nős, napi dijas az adóhivatalnál, mult évben helyettes jegyző volt T. Dadán. Elnök: A mult esztendő junius havában a községházánál lévén, kapott-e és kitől valamely jelentést, hogy a dadai Tisza parton egy holt testet fogtak ki a Tiszából ? Tanu: Igen, de nem voltam a községházánál, hanem 6 óra után elmentem a kántorral járkálni az utczán. A kisbíró jött utánam, hogy egy hullát kifogtak. Én a községházához mentem, ott volt a biró Tóth György. Jött egy Kovács György nevü ember, ki a mezőre akart kimenni, kimentünk öten az ő kocsiján, a biró, Krausz kereskedő és a zsidó tanitó. Mikor ki­érkeztünk, a hulla már el volt temetve. Ott volt egy Török­Szt.-Miklósi ember, kérdeztem tőle, hogy minek temették el, azt mondta, hogy nagyon szagos volt. Elnök: Még egyebet nem mondott, hogy miért temették el ? Tanu: Nem emlékszem. Elnök: Nem mondták, hogy inert a tutajosoknak szokása ? Tanu : Igenis mondta. Mondtam a bírónak, hogy ne en­gedjen hozzá nyúlni. Elmentem azután a szolgabíróhoz, megír­tam jelentésemet és együtt kimentünk, a szolgabiró ur, járási orvos, Horváth ur és jöttek nagyon sokan. A szolgabiró ur fel­ásaíta, be volt takarva gyeppel, azután megnézték, hogy férfi-e vagy lány. Azután az orvos jegyzetet csinált, meg is mérték, azt gondolom, 144 vagy 140 czentiméter volt. Megnézték a sze­mét, száját. Apró siirü foga volt, azt mindjárt megjegyezte az orvos ur. A szolgabiró ur azután befedette a bullát deszkával, arra szénát, földet raktak, betemették, őrt állítottak két zsidót és két keresztényt. Jöttek ki .később a csendbiztos, pandúr. Elnök: Milyen időtájban történt az a szolgabírói vizsgálat ? Tanu: Mikor én elmentem, volt már 7 óra amig Lökig értein és ott is töltöttem egy . órát, hát több volt 9 óránál fét­tiz 9 óra körül lehetett, mikor a szolgabiró úrral vissza érkez­tünk oda. Elnök : Setét volt akkor ? Tanu: Nagyon setét nem volt, homályos volt, de volt gyertya és petróleum lámpa. Elnök: Tehát gyertya és petróleum lámpa mellett történt a vizsgálat. Megnézte öu a hullát? Tanu: Meg. Elnök : És mit tapasztalt rajta ? Tanu: Nagyon fel volt fuvódva, roppant bűzös volt és ott, ahol a ruhát felemelték, a kötéseknél meg volt mindenütt feke­tedve. A jobb karján a kéz csuklón le volt menve a hus kö­rül, a bal kéz csuklójára volt kötve egy kendő és mikor bele piszkáltak, valami papir és festék volt benne. Elnök: De maga nem nézte? Tanu: Igen néztem, mert én tartottam a petróleum lám­pát, kíváncsi voltam és néztem. Elnök: Az arczát ki lehetett venni jól? Tanu: Ki, mert letisztította róla a löki ember a földet, megtisztította. Elnök: Orra, szája rendes volt ? Tanu: Rendes. Elnök: Nem volt félre húzódva ? Tanu: Dagadt volt a szája, nagyon dagadt volt és a nyelve a fogai közt. Elnök: A fején milyen haj volt ? Tanu: Semmilyen haj nem volt rajta, az egyik oldalon még a fejéről a bőr is hiányzott egy darab helyen. ~Á szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Elnök: A szemeit nem nézte milyen szinü ? Tanu: Nem. Elnök: Nyitva volt, vagy becsukva ? Tanu: Lecsukva, tele volt földdel, nem lehetett jól látni. Elnök: Más nap látta-e a hullát? Tanu: Nem. Eötvös: LőriDczy István! Azon „nyilatkozatok, amelyeket ön most itt tett rendkívül fontosak. En magam is nagy súlyt fektetek reá; miután én egyébként már.állásánál fogva is önt értelmes és tanult embernek tartom. Ön azt mondja, hogy a holt test szájában apró sürü fogak találtattak. Ön maga is látta azt? Tanu: Igen, láttam személyesen. Eötvös: Azt is mondja, hogy az orvos és azok, akik ott voltak a szemét is megnézték. Tanu: Megnézték. Eötvös: Felnyitották a szempilláit ? Tanu: Nem ugyan az orvos, hanem az a tisza-löki ember, a, ki benn volt a gödörben és tisztította, az a szemét felhúzta az orvos pedig ott volt a lábánál. Eötvös: Arra nem néztek, hogy az egyik szeme hunyva, a másik pedig nyitva volt? Tanu: Nem néztük. Föld volt rajta, lehet'hogy nyitva volt az egyik. Eötvös: Hát a szemének színére nem emlékszik ? Tanu: Nem. Eötvös: Ön azt mondja, hogy a hulla nagyon fel volt puffadva. Tanu: Fel a hasa. Eötvös: A hasa csak ? vagy a melle is ? Tanu: A melle nem volt kivehető, hogy puffadt, mivel nagy kendőben volt. Felemelni nem emelték egészen a hullát, csak fekvő állapotban volt. Eötvös; Tehát, hogy nagyon fel volt puffadva. Azonos dr Kiss Jenő felvett egy visum-repertumot, abban az állíttatik hogy a hasa szine kék. Tanu: Kékes volt. Eötvös: Megnézték. Tanu: Meg, mert felemelték egy kissé. Eötvös: Annál a gyertyánál meglehetett azt állapitani ? Tanu: IIa már szinét vesszük, nem tudom, meglehetett-e pontosan állapitani; de látszott, hogy kékes és foltos volt. Eötvös : Da azt nem lehetetett megkülönböztetni, hogy a hasnak kéksége a ruhának megáztatott festékéből származott-e, vagy pedig rothadás következtében? Tanu: Instálom, arra nem is gondoltam, hogy az miből származhatott. „ Eötvös: Ön azt mondja, hogy balkezén kötelékben papi­ros féle is volt ? Tanu: Igenis volt. Eötvös: Emlékszik-e arra, hogy azt a papirost ott ben­hagyták a kötelékben, mikor befedték? Tanu: Azt ugy hagyták, ahogy volt. Nem volt szabad ki­venni, még mikor megpiszkálták is, mondták, hogy maradjon ugy minden, ahogy van. Eötvös: Azt vette-e észre, hogy azon a papiroson valami irás vagy betű is van ? Tanu : Nem vettem észre. A papiros ugy maradt, ahogy volt, mikor megpiszkálták és egészen ki nem vették, csak egy kissé kihúzta a kendőből az az ember és látszott, hogy papiros. Eötvös: Szinét a papirosnak nem látta ? Tanu: Nem; csak látszott, hogy papiros. Eötvös: Annak a papirosnak másodnapon, mikor kiásták a hullát, a vizsgáló biró ur által felvett iratban nyoma nincs, hogy papiros létezett volna. Tehát arról, hogy ezen papiros miként tűnhetett, vesztetett el, nem tud semmit ? Tanu: Nem. Eötvös: Ön azt mondja, hogy a szája dagadt volt nyelve és fogai közt. Tanu: Igenis, de nem ugy, hogy a száján kivül lett volna a nyelve. Eötvös: Ezt látta? Tanu: Igenis láttam. Eötvös: Ön látott-e máskor is ilyen vizből kifogott na­gyon bűzös hullát? Tanu: Nem láttam vizből kifogott hullát. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents