Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Elnök ("Soós Andrásnéhoz): Találkozott azután az ő fele­ségével. Soósné: Csak ugy jártunk egymáshoz mint az azelőtt. Scharf József: Egy libát akart magától venni. Hát mit felelt maga az én feleségémnek arra ? Egy libát akart magá­tól venni, 40 krajczárért, egy kis libát. Soósné: Máskor is szokott venni tőlünk. Scharf J.: De mit felelt neki ? Elnök : (Scharfhoz) Mondja meg hát neki maga ha tudja, hogy mit felelt ? Scharf J. : Azt mondta feleségemnek : szomszédasszony, mi­nek már magának liba, úgyis kikergetik már a zsidókat; még én is logom kergetni piszkafával. Soósné : Hát én ezt mondtam. (Derültség a közönség közt.) Scharf J.: Hát mondja meg, honnan szopta ezt maga, hon­nan tudta ezt maga ? Soósné: Mondtam, mert ugy tesznek velünk. Ma is azt mondták, hogy »fene egye a testünket. Ha most kimenekülnek, akkor megint tesznek velünk mindent.« Einök: O mondta ezt ma ? Soósné: Nem, hanem a többi, ott kinn a zsidóság. 0 be­hajtotta egyszer libámat a sáfárhoz és azért haragszik rám, hogy most tauu vagyok ellene. Szabó Zsuzsánna tanú az általános kérdésekre előadja, hogy t.-eszlári születésü, 18 éves, róm. kath., hajadon, napszámosnő. Az elnök azon figyelmeztetése után, hogy vallomására meg kell esküdni, előadja a következőket ; Soós Mihályné kapujában találkoztam Tanyi Eszterrel és ez azt mondta: Julcsa! hallottad-e már a kis Samu mit beszél ? Gyere hallgasd meg, megkérdezzük. Hát be mentem. Azt mon­dom: Samu mit beszéltél Soos Mihálynénak? Azt mondja (Samu); Nem mondom, megyek játszani. Azt mondom: adok czukrot. 0 hát bejött a pitvarba és azt mondta; hát azt mondtam, hogy behívta apa a magyar lányt az útról és azután megmosták a lá­bát, hátrakötötték a kezét, bedugták a száját és a metsző bácsi elvágta a nyakát. Elnök: Hát arról mit mondott a fiu, hogy hova tették. Tanú! Mondom: lelkem! hová tette apa a magyar leáuyt? Nem tudom, — azt mondja, — akkor bezárták az ajtót. Elnök: Nem mondta meg, kizárta be az ajtót ? Tanú: Móriczot nevezte meg. Eötvös: Adott-e czukrot a Samunak? Tanú: Adtam három szemet. Etvös: Hol vette ? Tanú: Jöttem a faluból, a boltban voltam, ott vettem, de nem volt eszembe a gyermek, soha sem hallottam, nekem soha­sem beszélte, de másoknak; hát mondom adok belőle neki is, mert szeretuém hallani mit mond. És adtam három szemet. Elnök: Esztert mikor látta utoljára ? Tanú: Virág-szombaton 12 órakor befelé menni. Elnök: Honnan. Tanú: Ott ment Uj-faluból Nagy • faluba: de nem tudtam hová megy, csak köszönt. Elnök: Nem állt szóba vele? Tanú: Mem. Elnök: Milyen időtájban volt ez ? Tanú: Azt nem tudom, de tudom dél nem volt. Délben el­jöttünk a malom mellett, ő akkor sem jött még vissza. B.U88U biró: Éppen dél volt ? Tanú: A delet harangozták. Eötvös: Esedezem itt kijelentett szavait jegyzőkönyvbe vétetni. Elnök (Tanúhoz): Hát zsidókat látott-e elhaladni a ma­lom előtt. Tanú: Lehet, hogy láttam, nem vigyáztam, nem volt reá gondom. Elnök: A vizsgálat alkalmával azt mondta, hogy Pap mal­mában ott volt reggel 9-től délig, de ezen idő alatt egyetlen zsidót sem látott a templom felől jönni és a malom mellett el­haladni, ha csak olyankor nem mentek arra, midőn ben a ma­lomban elfoglalva volt. Tanú; Most is azt mondom. Eötvös kérdésére elmondja tanú, hogy mikor a malomban volt, hova 8 vagy 9 órakor reggel ment, és ott Tauyi Gáborral volt, nem látta visszajönni Esztert, jólehet többször kinn ültek a malom előtt és onnan a deli harangosás után ment el. Eötvös kéri az elnököt, méltóztassék szigorúan meghagyni a tanuknak, hogy midőn valamely tanúhoz kérdés intéztetik, egy másik semmi szín alatt beleszólni ne merjen. Elnök megteszi a figyelmeztetést. Soós Erzsébet 12 éves tanú elmondja, hogy Tótfaluban a falu végen találkozott Scharf Samuval, aki elmondta ott a liba­pásztoroknak, hogy a magyar lánynak a nyakát elvágta a metsző. Eötvös megjegyzi, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvben a községi elüljáróság által tanú 13 évesnek van felvéve, és itt té­vedésnek kell lenni, mert most is láthatólag alig van annyi. Tanú anyja megkérdeztetvén, kijelenti, hogy szeptember elején lesz 13 éves; vagyis a kihallgatás alkalmával valamivel több volt, mint 11 éves. Kihallgattatik Tanyi Erzsébet tanú 23 éves, reform, Tisza­Eszláron lakik. Einök: Az igazságnak elmondására figyelmeztetem és arra, hogy vallomására a hitet is lefogja tenni. Mondja meg, hogy Solymosi Eszternek eltűnése után kitől hallott legelőször említést tenni a leánynak miképeni eltűnéséről? Tanú; A kis fiútól. Elnök : Melyik kis fiútól ? Tanú : Samukától. Elnök: Samutól, attól hallotta legelőször? Tehát már ak­kor beszélték a faluban? Tanú: Igen beszéltek már akkor testvérem is tudta. Elnök: Hogyan beszélte el Samu? Tanú: Hajtottam a libákat estefelé haza és elébük állott a kis fiu a zsidó templomnál én azt mondtam neki: eredj a libáim elől, mert mindjárt megverlek. Erre azt mondta, azért sem mon­dom el magának, hogy mit csinált apa a magyar leánynak. Kér­deztem, hogy hát mit-e? mond el! Azért sem mondom,- felelte a kis fiu. Bátori Gáborné pedig odébb állott, azt mondtam fe­léje: Julcsa néni mit beszélt nekem ez a kis fiu! Jaj hát ne­ked is elmondta ? Mond a Bátori Gáborné nekem. Mit ? Ezt és ezt. Bátori Gáborné a szomszédban lakott mindjárt elmondta a kis fiu anyjának hallja-e néni! mit mondott Samuka ? Mit mond­tál Samuka? Tudod no mama azt mondtam, hogy apa bevitte a magyar leányt, megfogta a lábát és hátra kötötte a kezét, a metsző megvágta. Alássan kérem a tek törvényszéket, a többi­re már nem emlékszám. Eötvös K. Elnök ur engedelmével én is intézek egy kér­dést, (Tanyi Erzsébethez fordulva): Nincs maga atyafiságban Solymosinéval, vagy Hurinéval ? Tanú: Nem vagyok. Eötvös; Hát Farkas Gábor községi bíróval? Tauu; Azzal sem. Eötvös; Sem közeli sem távoli rokonságban ? Tauu; Nem. Elnök: Tanyi Eszter! (elővezettetetik, maga t-eszlári szü­letésü, 19 éves, reform, hajadon. Tanú: Igen. Elnök: Tudja kötelességét, hogy itt a kir. törvényszék előtt csak a lelkiismeretes igazságot kell beszélnie? Tanú: Igenis, tudom. Elnök: Van-e valami tudomása Solymosi Eszternek mi­kénti eltűnéséről ? Tanú: Van. Elnök: Mi ? Tanú: Elmentem darálni a szomszédnál és a kis Samu ott volt. Elnök: Mikor volt az? Már előbb volt tudomása, hogy Solymosi Eszter nincs meg. Mennyi időre volt azután, hogy el­ment darálni ? Tanú : Nem tudom. Elnök: Ugy körülbelül egy hét, két, egy hónap ? Tanú: Volt egy hónap. Elmentem darálni Soós Mihály­néhoz. a kis Samu ott volt. Csak annyit mondtam: Samuka! volt-e nálatok egy leány. Azt mondta: volt, behitta atyus az udvarra, leültette székre, a száját befogta és a metsző elvágta a nyakát. Kérdeztem, hogy mit csináltak azután? Azt felelte, hogy: azután már nem tudom, mert bezárták az ajtót. Elnök: Kérdezte-e azután is ? Tanú: Igen. Azt mondtam neki: nem láttad te Samu! Láttam biz én. Kérdeztem, mert gyermek, ki lehet a fejéből verni. Mindig azt mondta: láttam biz én. Eötvös: Mikor maga oda ment Soós Mihálynéhoz, már akkor ott volt Samu ? Ki hivta be ? Tauu: Azt nem tudom; mert ott játszott a gyermekekkel. Nyíregyháza, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents