Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

SO-dik szám. II. Melléklet. TISZA-ESZLAR" Elnök: Másnap látta-e a hullát? Tanu : Láttam, de csak 50—60 lépésről, mert minket eltávolítottak tőle. Elnök : És később egy általán nem láttá többé ? Tanu: Nem láttam többé. Elnök: 50 — 60 lépésről pedig nem lehetett észrevenni semmit. Tanu: Nem. Azért nem is mondhatok róla semmit. Következik Kecskés József tanu kihallgatása. Az elnök által történt szokásos figyelmeztetés után, az általános kérdésekre előadja : hogy született T.-Dadán, 33 éves, ref. családos, földmives. Mult évi junius hónap egyik vasárnapján délután Sitvai József szolgájával kiment a kaszálójára. Ott megrakatták a szekeret, azután elindította szolgáját és azt mondta neki, hogy ha kiér a löki útra, ott várja meg őt, ő elmegy megnézni a búzáját. Amint elment a Csonka-füzes mellett, beszédet hallott, de azt gondolta, más dadai emberek is kijöttek. Előadását azután ugy folytatja : én hamarább értem az útra és ott vártam szolgáimat. Mikor oda jött hozzám, elmondta, hogy két szálas jött ki a füzestől és megszólította állj meg csak ! Jelentsd a tek. bírónak, hogy egy holt asszony van itt kiállva, hát temettesse el, ennek ez a törvénye, hogy el kell temetni. Azzal felültem a szekére és eljöttünk haza, találtam a faluban Yáradi Andrást a kerülőnket és jelentettem neki, hogy igy áll az őrzésben a sor, tud-e erről valamit? Még akkor nem tudott és akkori helyettes biró Tóth György szintén jött utánunk vagy két perczczel. Annak mondta Yáradi, hogy igy áll a sor, ez ismét a czimborájának mondta a gyepen, hogy ezt mondta a Kecskés József. Elnök: Tovább maga nem vett részt az egész dologban, se nem látta a hullát, sem az eltemetésuél nem volt jelen ? Tanu : Nem. Elnök .• Se felvételnél, se a bonczolásnál ? Tanu: Nem. Elnök: Biztosan megtudná-e mondani, hogy azon vasárnap délután milyen idő volt ? Tanu: Azt mondhatom, hogy meleg napfényes idő volt, valami nagy szél nem fujt; de valami kicsi részben fujhatott, vagy csak ugy lengedezett valami aer. Elnök: Hát csak kicsi lengedező szél volt? Tanu : Igen nagyon kicsi. Elnök : Mert a kihallgatása alkalmával azt mondta, hogy nem fujt a szél. Tanu: Csak igen kicsi lengedező volt, nem is szél hanem aer. Bevezetik Szüli Györgyné született Schwarcz Katalin tanút. Az elnök figyelmeztetése után, hogy csak az igazságot vallja, a következő kérdést intézi hozzá. Maga Solymosi Jánosnénak tőszomszédja még most is ? Tanu: Igen. Elnök: A leányát Esztert ismerte jól? Tanu: Igen jól, ugy mint a saját magam gyermekét. Elnök : A mult esztendőben egy holttest hozatott be Eszlárra. Megszemlélte-e maga azt? Tanu : Igenis, igen jól megszemléltem. Elnök: Hivta magát valaki oda ? Tanu: Nem hitt engem, kedvem volt menni megnézni. Elnök : Abban a holttestben felismerte e Solymosi Esztert vagy sem ? Tanu: Nem, Solymosi Eszter semmikép nem volt. Elnök : Ugyan miről tudná megmondani, hogy különösebben miért nem tarthatja maga Solymosi Eszter holttestének ? Tanu: Solymosi Eszter szép növendék barna leányka volt, ez pedig nagy világos kékszémü cseléd volt; kicsivel vékonyabb nálamnál, az ábrázatja, termete, arczulatja, olyan volt, mint az enyém, Solymosi Eszter pedig barna, vékony fekete szemű leány volt. Nem is hasoniitott Eszterhez. Elnök: Hát Solymosi Eszter vékony leány volt, ez pedig testes, kifejlett. Elnök : Széles vállai voltak a hullának ? Tanu: Igen is. Elnök: És széles csipői. Tann : Igenis széles ábrázatú volt. Elnök : Hát Eszteré milyen volt? Tanu : Yékony, hosszas ábrázatú, barna, barnás fekete szemű. Annak a hullának pedig kék szeme volt és álla alatt forradása. Elnök : Eszternek pedig nem volt semmi forradás-helye a nyakán ? Tanu : Nem, a gyermek — mondom — mellettem növekedett fel ugy, mint a saját magamé, hát láttam. Elnök : Az utóbbi időben is gyakran látta Esztert ? Tanu : Ugy, mint a magamét. Elnök : Azt a hullát ha jól megnézte, látta annak a karjait, és ha ezeket Solymosi Eszter karjaival és lábaival összehasonlította : milyen különbséget talált e kettő közt? Nagy különbséget ? Tanu: Igen nagy különbséget találtam. Semmiféle része nem volt olyan, miut Eszteré. Nem lehet még hasoulitani sem Solymosi Eszterhez azt a hullát. Elnök: Annak a lánynak melle erősen ki volt fejlődve vagy nem ? Tanu: Nem volt. Elnök: Hát azt nézte-e, hogy milyen volt mellének bimbója? Tanu: Körülete meg volt, hogy a mellének ott kellett lenni, de nem volt nagy melle. Megvolt a nagy körülete, mint saját magamnak, de melle nem volt. Elnök: Hát milyen haja volt annak a hullának ? Tanu: Nem volt egy csép haja sein. Eluök: Hát arczán volt-e a szőrnek valamely nyoma? Tanu: Csép volt, ilyen táján a szemöldökénél (mutatja); de az is szőke volt, Eszteré pedig igen fekete volt. Elnök: Hát a szemérem testén volt-e szőr ? Tanu: Annak nem volt egy csép sem. Elnök: Solymosi Eszternek lábán volt-e valami nyom. valami jegy ? Tanu: Nem láttam semmiféle jegyet rajta. Elnök; Hát Eszternek lábujjai egymás mellett állók voltak? Tanu: Ilyen széjjel álló lábujjai voltak (kezén az ujjakat szétterjesztve mutatja). Elnök: Nem volt-e egyik lábujja a másikra hajtva? Tauu: Nein volt. Elnök: Hát annak a hullának lábait vizsgálta-e és mit tapasztalt rajta ? Tanu: Igen is vizsgáltam. Egyebet nem láttam, minthogy széles lábai voltak, mint egy nagy cselédnek. Elnök: És lábujjai, hogyan állottak? Tanu: Ugy állottak, ahogy előttünk kiteritve volt. Elnök : Hát nem vette észre, hogy egyik lábujja a másikra hajlott volna? Tanu: Nem vettem észre. Szeyffert: Mondja meg csak nekem, milyen idősnek becsülte azt a hullát ? Tanu; Ezen szerint becsültem ugy 28—30 évesnek, szerintem annyi lehetett. Szeyffert: Hát nagysága milyen volt? Nagy volt? Tanu: Azt nem tudom, hogy milyen nagy volt, de Eszternél bővebben nagyobb volt. Szeyffert: Hát a forradás milyen szinü volt? Tanu: Testének a többi szine, mert megfújta a levegő, fekete volt; de azt nem fújta meg egy cseppet sem. Eötvös: Micsoda rokonságban van maga Solymosinéval? Tanu: Semmi féle rokonságban nem vagyok, még a vallásom sem az. Eötvös: Hát Farkas Gáborral van-e rokonságban ? Tanu: Nem. Eötvös: Hát Pap Józseffel a törvénybiróval? Tanu: Azzal sem. Nem is oda való vagyok Eszlárra. Eötvös: Mondja meg, hogy miként ment oda a holttestet megnézni? Nem hitta oda senki? Tanu: Nem hitt engem senki. Eötvös: Oda eresztettek mindenkit? Tauu: Nem eresztették, csak azt akiről képzelték, hogy szomszéd, csak a szomszédokat és atyafiakat, a kikről képzelték, hogy azok. Eötvös: Hát magát csak mint szomszédot bocsátották oda? Tanu: Igen, többeket is, nem csak engem akik közel laktunk. Eötvös: Én csak magát kérdezem a többit nem. Hol volt az kiteritve, mikor maga megnézte? Tanu: A Bátori Gáborné kertjében. Eötvös: Mennyi ideig nézte azt a holttestet. Tanu: Körülmentem rajta. Addig néztem mig kedvem telt, a mig körül jártam. Eötvös: Egy tojást meg lehett volna addig főzni ? Tanu: Bizony meg lehetett volna.