Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tauu: 10 óra tájban beküldte a menyem festékért, vagy miért, mert szomszédunkban volt egy beteges asszony. Elnök: Azt maga csak hallotta elbeszélni ? Tanu: Láttam, midőn a menyem oda adta a pénzt és midőn elment a boltba. Ott álltam és a kapu fóliájába fogództam. Elnök : Hány óra tájban volt ez ? Tanu: 10 óra tájban. Elnök : Azután többé nem látta ? Tanu: Többé nem láttam. Délután 2 óra tájban már kereste a menyem és az anyja. Elnök: Kicsoda a menye ? Tanu: Kasola Teréz, Lánczi Gáborné, akkor már szaladtak és keresték. Azt mondták, beteg, kilelte a hideg, lefeküdt valahol. De nem találták sehol. Azt gondolták, talán kiment a tanyára nénjénél Elnök: Hatalovszki András látta az nap Esztert ? Tanu: Nem láthatta, mert szántani volt gazdájával. Elnök : Honnan tudja ezt ? Tanu: A házam háta mögött van a vőm háza és az enyémek is oda voltak szántani, látták is egymást. Ott álltam a kapuban, midőn vőm haza jött. Ott álltam, mig ki nem fogtak és bementek vacsorálni. Elnök: Hát Debreczeni Mihály magának veje? Tanu: Igen. Eötvös : Hát tudja azt, hogy egész nap künn volt Hatalovszki ? Tanu: Tudom. Eötvös: Honnan tudja ? Tanu: Mert másképen nem tudtak volna négy lóval szántani. Eötvös: Hát ha beküldték valaminek, ha ekét kellett élesíteni ? Tanu: Nem kellett. Eötvös: Egymás mellett van a ház ? Tanu: Egymás mellett van. Eötvös (az elnökhöz): Hogyan jelentkezett kérem ez a tanu ? Elnök: Bejelentetett, már nem tudom, ki által és a törvényszék elrendelte, az ügyész úrral egyetértőleg kihallgatását. Eötvös: De esedezem, mi módon, hogy a védelem is értesüljön, hol vette magát ez a tanu ? Elnök: Mindkét tanu jelentkezett, gondolom az elöljáróságnál. Friedmaun: Most ujabban ? mert kérem nagyságodat, a nélkül, hogy tudomásunk lenne róla, hogy egy tanu beidéztetik, egyszerre csak, mintha az égből potytyanna le, nem is tudjuk kicsoda, ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. Nem is vagyunk elkészülve, hogy egy uj tanu jön, megtörténhetik a védők részéről, hogy egyikük véletlenül kimegy és egy tanu hallgattatik ki, akiről nincs is tudomásunk. Elnök: Az nem történik. Eötvös: De van szerencsém nagyságod kegyes figyelmét felhívni azon körülményre, hogy valamely budapesti lapban olvasom, hogy folyton szedik össze a tanukat. Friedmann: Mi fentartjuk az ellenkérdés jogát. Eötvös: A conduit listáját sem tudják ennek a tanúnak, pedig nekünk a védelem részéről, utána kell néznünk. Még is különös, hogy egy évig semmit sem tudott a dologról, most meg minden napra, órára, perezre jól emlékszik. Elnök: Kérem Hatalovszky is éppen igy volt bejelentve a védelem részéről. Friedmann: Engedelmet kérek, azt is nyilt ülésben jelentettük be és bejelentettük a körülményt is, bogy mire lesz kihallgatandó és mindenkinek módjában volt tudakozódni, hogy kicsoda ez a tamu ? Most ez az ember egyszerre csak itt megjelenik, azt sem tudjuk kicsoda. Egyébiránt ez most már megtörtént, én csak néhány ellen kérdést óhajtanék hozzá intézni. Elnök: Tessék. Friedmaun: Tavaly mikor ez a nagy vizsgálat volt Eszláron, hol tartózkodott maga? Mikor hallgatták a zsidókat ott Eszláron Bary vizsgáló biró ur halgatta ki, hol volt akkor maga ? Tanu: Otthon. Friedmanu: A község házánál nem járt-e ? Tanu: Nem hivtak engem. Friedmann: Nem azt kérdezem, hanem önkénytesen nem ment-e oda? Tanu: Nem. Friedmann: A bíróval nem találkozott abban az időben soha ? Tanu: Nem találkoztam. Friedmann: Nem hallotta valakitói, hogy miért van az a vizsgálat ? Tann: Hallottam, hogy vizsgálják. Friedmann: Nem hallotta, nem beszélték hogy miért, vagy mit vizsgálnak? Tanu: Hallottam, hogy vizsgálnak, de nekem arra nem volt gondom. Friedmann: No, nem valószinü, hogy nem törődött volna vele. Azt szeretném tudni, hogy arról hogy mit vizsgált ott Bary ur, hogy miért jönnek ki pandúrok, nem hallott-e beszólni senkitől a községben? Tanu: Hallottam, hogy a gyerekről járnak vizsgálódni. Friedmann: Nem tartotta kötelességének, mikor maga azt a gyereket, ugyanaz nap állítólag látta, jelenteni a bírónak. Tanu: Hisz be volt az jelentve kérem. Friedmann

: Mikor ? Tanu: Akkor mindjárt. Friedmann: Azt, hogy maga látta ? Tanu: Nem kérem, hanem a bírónak bejelentette az anyja. Friedmann: De maga jelentette-e a bírónak, hogy látta azon Dapon délelőtt a leányt ? Tanu: Nem jelentettem ón, nem is kérdezték azt tőlem. Friedmann: Még azt szeretném tudni, hogy akkor nap szombaton maga már elvégezte minden mezei munkáját, mert akkor maga magot vetett volt? Tanu: Nem voltam én sem szántani, sem vetni, mert oda haza voltam. Friedmann: Nem ezt kérdem, hanem azt, hogy elvetette már a tavasziját? Tanu: Fiam volt oda kinn az ekével. Friedmanu : Micsoda ekével ? Tanu: Ló-ekével. Friedmann: És ki segített neki? Tanu: A szolgám. Friedmann : Szántott és vetett is ? Tanu: Szántott és boronált. Fridmann: Hát maga egyszer sem nézett utána, hogy hogyan végzik a munkát? Tanu: Nem, mert beteg voltam. Friedmann: Hát egész nap az udvaron volt-e, vagy a szobában ? Tanu: Az udvaron. A házban nem voltam, mert menyem tisztogatta, meszelgette. Friedmann: Hát kinn volt az udvaron. Hát a maga háza a Hurinéjétől milyen távolságra van, közelében van? Tanu: Szemközt van, csak által az uton. Friedmann: Hát 10 órakor mondja, bogy a leányt látta. Honnan tudja azt, hogy 10 órakor volt? Tanu: Láttam, hát tudom csak mikor. Friedmann: Yan órája? Tanu: Nincs nekem, csak 10 óra tájban volt, azt tudom. Friedmann: Miről tndja azt? Tanu: Hiszen csak tudja az ember, mily tájban van 10 óra, több vagy kevesebb lehetett. Friedmann: Hát positive tudja? Tanu: Azt nem mondom, óra nem volt a zsebemben. Friedmann: Azt szeretném tudni, hogy hova ment akkor a leány? Tanu: A boltba. Friedman: Honnan tudja azt? Tanu: Hallottam, azután meg a menyem is mondta, hogy csizma szeget is hozattak vele. Friedmann: Hát mielőtt maga tanúnak bejelentetett, honnan tudta meg a biró, hogy maga tud valamit Eszter íelől? Tanu: Onnan tudta, hogy Hatalovszki azt vallotta, hogy oda haza volt, pedig nem volt. Friedmanu: Hát a biró honnan tudta, hogy maga tudomással bir a dologról, és hogy otthon volt-e vagy sem? Tanu: Azt nem tudom. Friedmaun: Én pedig arra vagyok kíváncsi, hát maga szólt-e valakinek erről ? Tanu: Én nem szóltam senkinek. FriedmaDn: Mielőtt ide jött, kivel beszélt maga, és hogy tudták meg azt, bogy Hatalovszki egész napon nem volt oda haza?