Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tolmács: Herskó azután a tutajhoz húzta azt a tárgyat, Smilovics Jankel pedig elment. Mikor látta, hogy Herskó huz valamit azt kérdezte, hogy mi az? Herskó azt felelte: eredj dolgokra, neked nem kell tudni, hogy mi az. Elment azután társaihoz és ott látta, de nyugtalan volt, hogy megtudja mi az? Elment Herskóhoz és kérdezte mi az? Már akkor az a dolog a tutaj alá volt helyezve. Herskó azt mondta, nem muszáj neked azt tudni, sok pénzt fogunk kapni, csak hallgass. Elnök: Kié volt a tutaj ? Tolmács: Az ő tutajának hátulsó részéhez kötötte azt a valamit. Elnök: Miért nem kötötte Herskó a maga tutajához ? Tolmács: Azt nem tudja, miért nem kötötte a maga tutajához, mikor meglátta már oda volt kötve az övéhez. Elnök: Egy formán volt megterhelve a Herskó és a tanu tutaja? Tolmács: Az ő tutaja üres volt. Elnök: Beszélje tovább. Tolmács: Tárkányból tovább mentek Karád felé. Herskó egy rögöt hajított át tanúhoz, és azt mondta, nézze meg, hogy ott van-e azon tárgy a tutaj alatt, hogy el ne vesszen Karódról tovább mentek, Vencsellőre. Vencsellőn tanu szétnézett, hogy látják-e többi társai és megnézte ott van-e a tárgy a tutaj alatt. Azt mondta Herskónak, hogy ott van, de Herskó nem akarta elhinni, hát maga is megnézte ott van-e. Szerdán elindultak onnan és Tokajba érkeztek, csütörtökön Tokajban időztek. Tokajban ők ketten ott maradtak a tutajukon, a többiek pedig elmentek. Ott beesteledett és különben ittak pálinkát és aközben mondta neki, vigyázz! azt a pénzt jó lesz elhelyezni valahová. Elnök: De hol kapta ő a pénzt Herskótól ? Tolmács: Csütörtökön még nappal adta Tokajban azt a pénzt. Elnök : Mennyi volt ? Tolmáos: 56 forint, két frtot magánál megtartott, 54 frtot pedig átadott egy tokaji zsidónak. Einök: Eltudná-e mondani, milyen bankjegyből állt az? Tolmács: Négy„ ötös, 10 egy forintos tallér és a többi egy forintos bankó. És azt mondta, hogy adja át Tokajban annak a zsidónak a pénzt, mikor ők Szeredről visszaérkeznek, akkor majd átveszik tőle és megosztoznak rajta. Tanu irást kért arra a pénzre attól a zsidótól, de Herskó azt mondta, hogy nem kell arra irás, a zsidóra lehet bizakodni. Pénteken azután Tokaj alul elindultak, de valami kis vízállásba, a kis Tiszába kerültek. Azután kiigazították tutajaikat a nagy Tiszában és megérkeztek Eszlár alá és ott kikötöttek. Elnök : Eszláron, vagy a másik oldalon ? Tolmács: Tisza-Ladány alatt. Elnök: Mi volt ott: Füzes volt, vagy pedig szántóföldek voltak a part mellett ? Tolmács : Füzes. Ott péntek estig időztek, a többi társak lefeküdtek: ő pedig fen volt és Herskó azt mondta neki, hogy menjen kalilájába a tutajra aludni. A többi társai pedig aludtak kint a parton, Cselever János és Csepkovics Jura a parton aludtak. Estefelé az után Herskó Dávid rögöt áthajtott az ő kalibájához a tutajra, ő azután arra figyelmessé lett és kijött a partra és látta, hogy egy zsidó asszony ruhát hozott Herskó Dávidnak. Akkor Herskó Dávid elment a tutaj végéhez és kihozta a tutaj felszínére a bolttestet. De tanu azt felelte, hogy nagyon büdös lesz a holttest. De Herskó Dávid azt mondt i, hogy nem lesz az büdös és az orrát tanúnak betömte falevelekkel és azt mondta tanúnak, hogy tartsd már most, állítsd fel. Tanu azután felállította, Herskó Dávid pedig ráadta a ruházatot és mikor azután felöltöztette, megint vissza vitte oda, de azt már nem tudja biztosan, hogy épen arra a helyre kötötte-e és gúzsnál fogva kötötte e vagy pedig valami rongynál fogva. Elnök : És mondott-e valamit neki Herskó ezen megkötés alkalmával ? Tolmács: Azt mondta, hogy erre már ne legyen gondod, hogy ha az elszakad onnan, hát ne ügyelj rá. Tisza-Ladányról szombaton mentek tovább, megérkeztek, nem tudja biztosan, a dadai, vagy a löki határhoz, csak azt, hogy mindkettőhöz közel. Elnök : Akkor is együtt volt a 4 tutaj ? Tolmács : Azok utánna mentek. Elnök: Hát ez volt a legelső tutaj ? Tolmács : Herskó Jura tutaja ment elől, az övé a második volt. Elnök : A melyik alatt a holttest volt ? Tolmács: A melyik alatt a holttest volt. Elnök: A másik két tutaj feljebb volt, vagy lejebb ? Tolmács: Feljebb volt. Herskó Dávid és Matej Petró mindjárt utánuk mentek. Ott szombaton este, azt állítja tanu, megnézte Herskó Dávid, hogy ott van-e a holttest, azt mondta, hogy ott vau. Hétfőn aztán, hetedikén elmentek Dadára. Tanu nem tudta, hogy ők hova mentek, gondolta, hogy ők Lökre mentek és tanu is Lökre ment egy magyar emberrel. Elnök: Mikor volt az ? Tolmács: Vasárnap délelőtt. Elnök: Hát mikor Eszláron felöltöztették azt a holt testet, még nem adott hozzá valamit a ruházaton kivül Herskó Dávid ? Tolmács: A balkezébe adott egy zsebkendő forma kendőben papirosba göngyölt olyan barnás-fekete festéket. Elnök: A kezébe adta, vagy mikép tette oda? Tolmács: A kezébe tette és köröskörül megkötötte a csuklónál. Elnök , Es milyen papirosban volt a festék ? Tolmács: Sárga papirosban, mint amilyenbe gyufát szoktak pakolni. Eötvös: Kérem, méltóztassék ismételtetni, hogy a kezébe adta-e, tette-e és azután körül tekergette ? Tolmács: A markába tette. Elnök: Be volt kötve a kendőbe s ugy tette a markába? Tolmács; Be volt kötve kendőbe, ugy tette a markába. Eötvös: Kérem azt feljegyeztetni. Eluök: Hát mikor maga először kihallgattatott a vizsgálóbiró által, akkor miért nem mondta el ezt igy ? Tolmács: Herskó azt monda, hogy csak ne féljen semmit, sok pénzt fog kapni, ne szóljon ezen ügyről semmit. És ezt | mondja, hogy ha tudta volna, hogy mit akarnak azzal a holttesttel, Herskó Dávid nélkül is hamarább elmondta volna. Elnök: Hát mi birta arra, hogy másképpen beszéljen a vizsgálóbiró előtt ? Tolmács: Eszébe jutott, azt mondja, hogy hát meg kell neki mondani azt. Elnök: Mikor a vizsgálóbiró másodszor kihallgatta, akkor azután első vallomásával egészen ellenkezőleg vallott. Volt-e valaki által kényszerítve, vagy fenyegetve más vallomás tételre ? Tolmács: Nem vette reá senki sem, semmiféle módon, hogy második kihallgatásakor máskép nyilai kőzzék. Elnök: Volt-e szembesítve Herskó Dáviddal ? Tolmács: Volt. Elnök : És hát elmondta neki az egészet ugy, amint itt most elbeszélte ? Tolmács: Igen. Elnök: És Herskó mit mondott erre a szembemondáskor ? Tolmács: Herskó semmit sem felelt, hanem azután maga is elismerte. Elnök: Hát a szembesítésnél szemébe mondta ezt neki? Eötvös, Kérem, méltóztassék neki megmondani, hogy keresse ki az itt levő vádlottak közül Smilovics Jan kelt. Elnök: Keresse ki az itt jelenlevők közül Smilovics Jaukelt. Tolmács: Azt mondja, hogy ez az. (Smilovics Jaukelre mutatva.) Elnök: Azután mikor szabadlábra bocsáttatott és haza ment, egy alkalommal azután Huszton volt és ott a községi jegyző előtt valamely nyilatkozatot tett. Beszéljen erről. Tolmács: Ok a munkaadótól át akarták veuni a tutajozásért járó munka dijjakat és azt mondták neki akkor, hogy menni kell a jegyzőhöz ott lesz elintézve a dolog. Tehát a jegyzőhöz elmentek, ott aláirtak valamit és ott kereszt-vonást húzattak velük; de ő nem tudja, hogy mit tettek hozzá abban az írásban és hogy mi volt abban. Elnök: Hát azért ment ő Husztra, bogy majd a fatulajdonos kifogja fizetni munkájáért? Tolmács: Azért mentek. Elnök: No de hát ott egy irást vettek fel. Mit tartott ő erről az Írásról, hogy miről szól az? Tol mács: Azt nem tudja, hogy mi van abban irva. Azt mondták neki, kereszt vonást tétetnek arra az irásra, hogy ki vannak elégítve a kormányos ügyben. Elnök: Mert abban az Írásban az áll, hogy azon vallomás, melyet itt a hullausztatásra nézve tett, nem igaz és hogy kényszeríttetett erre a vallomástételre. Ez áll abban az Írásban. Tolmács: Azt nem mondta, hogy itt kényszeritették erre a vallomástételre. Nyíregyházán. nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.