Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

ja volt: nem volt csak kettő. Kérdeztetett továbbá, hogy hány sáfárral beszélt Kerecsenyben és adott azoknak is pénzt ? Vádlott: Nem adtam senkinek csak ennek a kettőnek. Elnök: Csak a kettővel beszélt ? Vádlott; Csak-e kettővel. Eluök: És mindkettőnek adott valami pénzt? Vádlott: Igen. Elnök: Weinstok Ignácznak és Smilovics Jankelnek, akiknek a nevét utólagosan tudta meg. Vádlott: Igen. Elnök: Azt nem tudja hová való volt ? Vádlott: Nem; csak azt tudom, hogy közepes ember, veres szakálla van és veres orra, mert szokott némelykor egy kis pálinkát inni. Elnök: Ezt maga nem mondta csak a veres szakállát emiitette. Vádlott: A veres orrát is emiitettem bizonyosan. Eluök: Ebédelt ő is magával? Vádlott: Nein tudom, lehet. Elnök: Hát ha csak ketten ebédeltek, az esetben neki nem lehetett magával ebédelni. Miért nem beszél egyenesen ? Azt is mondta maga, hogy egy általában nem tud arra emlékezni, hogy melyik hónapban volt maga Kerecsenyben és hivatkozott Kis Perenezre ; aki azt megtudja mondani. Vádlott: Kis Ferencz, vagy pedig a másik sáfár; mert neki ezt azért muszáj ezt tudui, mert épen azon napon szált hivatalba. Elnök: Melyik sáfár ? Vádlott: Veinstok Ignácz. Elnök: Ez bizonyosan tudja a napot ? Heuman: Mikor maga letette az esküt és kiment a hivatalból, akkor jutott a nap magának eszébe és vissza ment? Vádlott : Visszamentem. Heuman: És ott találta a vizsgáló biró. Ki volt ez ? Vádlott: Bary tekintetes ur. Heuman: És mit mondott neki? Vádlott: Azt mondtam, tudom már, hogy vasárnap volt délután, A kaleudáriumot elő hozták, utána néztek, hogy melyik nap volt. Heuman: És nem vették azt a jegyzőkönyvbe ? Vádlott: Nem tudóin. Heuman: Mondja meg, hogyan emlékezett arra a napra? Vádlott: Kis-Várdán hétfőn vásár volt, én elmentem vasárnap és a vásáron lovat vettem, onnan tudtam mindezt. Eötvös : Mikor kihalgatták magát a vizsgáló biró ur maga volt a szobában vagy más is volt ott? Vádlott: Maga volt senki más nem volt. Eötvös : Senki más nem volt és mikor az aláírást kellett megtenni, akkor hivott be valakit ? Vádlott: Igen. Eötvös : Vasárnap volt tehát és a reá következő napon a kis-várdai vásár akkor volt? Vádlott: Arra emlékszem. Eötvös : A kalendáriumot ki hozta be ? Vádlott: A másik ur. Eötvös: És ezt a maga által mondott napot nem vették be a jegyzőkön}vbe? Vádlott; Azt nem tudom, bogy be vették e a jegyzőkönyvbe vagy nem. Eötvös: Ezt nem tudja, esedezem méltóztassék a Nagyságos elnök ur a kisvárdai vásár napját, hogy mikorra esett tavai, junius hóban volt-e vagy mikor, ugy gondolom hogy azt mondta, 11 ke volt vasárnap és 12-re esett a vásár, — tehát ezen vásárnapját hivatalos bizonylattal a kisvárdai elöljáróság által konstatáltatni és ezt a bizonylatot a vizsgálati iratok mellé tenni. Elnök: Weinstock Ignácz! (Bevezettetik) Maga ismét ki hallgattatik itt a törvényszék előtt azon vallomására nézve melyre már az esküt is letette. Kihallgattatott maga pedig, az idén január 25-én — Kis-Várdán. Figyelmeztetem, hogy hamis eskübe ne essék. Született Or-Ladányban, 22, éves, nőtlen, faüzleti biztos. Eluök: Mindig ez a foglalkozása ? Mert a tavalyi vallomásában az van, hogy marha-kereskedő ? Tanu . Abbau az időben mikor ki lettem hallgatva, az voltam. Elnök: Hol lakik ? Tanu: Szentesen Csongrádmegyében. Elnök: De ez nem állandó lakása, mert előbb Órladányt mondott be. Tanu: Előbb Őrladányban laktam. Elnök: Weil Salomont ismeri-e? Tanu : Az nekem főuököm. Elnök: Hát Weil Sámuelt? Tanu : Az főnököm édes atyja. Elnök: Bégen ismeri? Tanu: Régen, gyermek koromtól fogva. Elnök: A mult esztendőben Kerecsenyről Szentesre szálitott-e fát? Tanu: Igen. Elnök : Többször vagy csak egyszer ? Tanu : Kerecsen}bői csak egyszer. Elnök: Megtudná-e mondani, hogy ez mely időtájra esett, hogy mikor indultak el? Tanu: Kerecsenyből mentem legelőször juni. 11-én. Elnök: S onnan mikor szállított fát ? Tanu: Azon időben hozzá fogtunk a terheléshez. Elnök: És kitől vett fát? Tanu: Tisza-Szalki Kiss Ferencz szűcstől tűzifát, szálfát pedig Smilovics Jankeltől. Elnök: Melyik napon volt az átvétel ? Tanu: Junius 13-án. Elnök: 11-én ment Kerecsenybe? Tanu: Igen, 13-án vettem át Smilovicstól a szálfát, Elnök '• Az előtt ismerte Smilovicsot ? TauuAz előtt nem. Elnök: Ott sok napon át voltak együtt ? Tanu: Együtt voltunk 14 napig. Elnök: Maga és Smilovics \oltak-e Weil Sámuellel együtt ? Tanu: Voltunk 11-éu Kerecsenyben, Elnök: Mit csiuáltak ott? Tanu : Kormányosokat fogadtunk. Elnök: Mind a háriuau együtt voltak ? Tauu: Nem mindig voltunk együtt. El is hagytuk őtet a faluban és megint találkoztuuk vele. Eluök: Különösebben feleljen, hogy micsoda időtájban ment Kerecsenybe ? Tanu; Reggel, körülbelől 6—7 óra lehetett. Eluök: És mikor jött vissza? Tanu: Este felé 6—7 óra tájban. Elnk: Az eltérés ahhoz képest, mit az előtt mondott és amit most mond 4—5 órát tesz. Smilovicscsal hol találkozott ? Tauu: A Tisza parton. Elnök: Mikor? Tanu: Reggel, mikor átmentem és akkor együtt bementem a faluba. A faluból is együtt jöttünk ki, mikor én haza felé mentem. Elnök: A faluban nem voltak együtt ? Tanu: Együtt voltunk, de nem lolytonosan. Elnök: Mikor maga a Tiszapartra ért, Smilovicsot ott találta ? Tauu: Igen, Elnök : És együtt mentek a faluba ? Tanu: Igen. Elnök: A faluban mindig együtt voltak, vagy el is váltak egymástól ? Tanu; Nem voltunk iniudig együtt, mert ő más íelé ment ebédelni, én Grosz Beuczénél ebédeltem Weil Sámuellel, de ő nem. Elnök: Mikor elváltak az ebéd alkalmával, hol találkoztak megint ? Tauu: Az utczán, a faluban. Elnök: Az utczáu mindig egy ütt voltak ? Tanu: Egy ütt a korcsmárosnál, hol a kormány osokat fogadtuk. Eluök: Mikor kihallgattatott az iránt, hogy hol és hány órakor találkozott Smilovics Jankellel, azt felelte: a faluban, de nem tudom mikor, delelőtt, vagy délutáu. Tauu: Mondtam, találkoztam vele délelőtt is, délután is. Elnök ; Hosszasabban időzött-e Smilovicscsal ? Tauu : Bementem vele a faluba és vártuk Weil Sámuelt, mig megérkezik. Dolgunkat elvégeztük délelőtt és délután ismét találkoztunk vele. Elnök: Körülbelül mennyi ideig nem volt vele ? Tanu: Körülbelül egy óra hosszáig, taláu addig sem.