Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Vádlott: Tán egy éjjel háltam Eszláron, de nem tudom megmondani, akkor e, mikor oda jöttünk, vagy azután. Eö' vös: Hát arra emlékszik-e, hogy mely napokban történt az, vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán ? Vádlott: Azt meg nem tudom mondani. Eötvös: Micsoda hónapban történt? Vádlott: Az szombaton, 15-én vagy 14-én volt; az azután való vasárnap vagy hétfőn mentünk el Eszlárról. Eötvös: Hát mikor Eszláron hált, hova tették éjszakára? Vádlott: Volt valami börtön a község házánál. Eötvös; Mikor maga Grószt meg Kleint kiszemelte, azt mondja kiczélozta, hány zsidót állítottak maga elé? Vádlott: 15-öt vagy 20-at, én nem olvastam. Eötvös: Hát Grosz meg Kleinra véletlenül czélzott-e vagy valaki megsúgta, hogy ezek voltak ? Vádlott: Hát csak ugy, amint kénytelen voltam czélozni, czéloztam. Eötvös: Hát nem épen ugy czélozhatott volna másra is? Vádlott: Biztosan. Eötvös : Szembe lett e maga azután állítva azzal a két emberrel ? Vádlott: Igen. Eötvös: És akkor mit mondott a szemökbe ? Vádlott: Amit mondtam a vizsgáló bírónál. Eötvös: És azok mit mondtak? Vádlott: Köptek a szemembe, mondták, hogy nem ismernek és igaz is. Eötvös: Maga ki lett hallgatva jul. 9-én ha jól emlékszem itt Nyíregyházán. Mennyi ideig volt ön már akkor a börtönben, mikor itt kihallgatták ? Vádlott: Ide jöttem 7-én. Eötvös: Ugy hozták ide vagy maga szerével jött? Vádlott: Hogy jöttem volna én magam, mikor ártatlan vagyok, hoztak Técsőről. Eötvös; Hát ugy hozták, le lett tartóztatva ? Vádlott: Biztosan. Eötvös: Hát az előtt volt-e itt? Vádlott: Ha mentem haza Tokajba vagy Szögedébe, itt mentem kérésziül. Eötvös: Azt mondta ma délelőtti vallomásában, hogy Gólya csárdánál szállt meg, azután pedig Szolnokon és elfogták mindjárt ? Vádlott: Csak azért fogtak el, mert Drima György azt mondta, hogy beszéltem a sáfárral, Herskóval. Eötvös : Hát azután hol fogták meg, Szolnokon ? Vádlott : Igen. Eötvös : És elkísérték valahová ? Vádlott: Nem, csak ott tartottak a városházánál. Eötvös : Hány napig ? Vádlott : Hétfői napon. Eötvös ; Az után eleresztették ? Vádlott : Igen is. Eötvös : Azután 7-én fogták el és hozták ide ? Vádlott: Hatodikán, pénteken két órakor fogtak be Técsőn. Eötvös : Técsőn ? Vádlott : Igen. Utánam jött a főjárásbiró és ide szállított szombaton tiz órakor ide érkeztem. Eötvös: És akkor aztán kihallgatta magát a vizsgáló biró ur erre az első vallomására. Emlékszik ugy-e ? Vádlott: Emlékezem. Eötvös: Emlékezik, mert azt mondja, megmaradt a legelső vallomásánál. És 15-dikén, tehát egy hét múlva, megint ki lett hallgatva itt a nyíregyházi börtönben; akkor beszélte aztán ezt a hullaszállitást stb. Hát 9- és 15-ike közt azon hat nap alatt, beszéltek magával, itt a tömlöczben erről a hulla dologról ? Vádlott: Én hozzám senki se beszélt, mert én egyesbe voltam zárva. CsakHerskó Dávid szembesittetett velem, aki szemembe mondta, hogy én adtam át neki, ne tagadjam. Eötvös: Az első kihallgatás után hány nap múlva mondta ezt magának szemébe Herskó? Vádlott: Nem emlékszem, hogy mikor. Csak arra emlékszem, hogy kedden, vagy szerdán szembesítettek azután szombaton vállaltara el a hullat. Eötvös: Hát csak három nap múlva vallott igy? Vádlott: Igen. Eötvös: Hát az alatt a három nap alatt nem beszélt magával senki ? Vádlott: Beszélt a vizsgálóbiró ur éjjel is, nappal is, há~Á szerkesztésért felelős: Jóba Elek. romszor, négyszer, Éjjel 11 órakor is benyitották reám az ajtót és hívtak vizsgálatra. Eötvös: A vizsgálóbiró ur mindig vett fel jegyzőkönyvet ? Vádlott: Nem. Csak mindig fenyegetett engem, ijesztettek, igy lesz, ugy lesz, erre, arra; hát kénytelen voltam mondani. Én soha se háltam még magam egy szobában, hát csak a nagy ijedtségtől mondtam. Eötvös: A vizsgálóbiró többször beszélt ezen idő alatt magával? Vádlott: Volt ott ötvenszer is, nem egyszer. Eötvös: Soha sem veit fel protokulumot ? Vádlott: Nem. Eötvös: Tudja, mi az a protokulum ? Vádlott: Igen. Eötvös: Maga nem irt alá semmit ? Vádlott: Csak akkor, mikor először vallottam, és mikor másodszor elvállaltam a hullát, azután Lökön. Eötvös: Négy szem között beszélt magával a vizsgálóbiró ? Vádlott: Nem volt ott más senki. Eötvös: Be tudná bizonyítani, hogy a vizsgálóbiró éjjel ! hallgatta ki ? Vádlott: Ha lettek volna velem rabok, akkor be tudnám bizonyítani; de én egyesben voltam és csak egy éjszaka voltam a többi foglyok között, Ezenkívül mindig egyesben voltam. Eötvös: Hát nem volt ott börtönfelügyelő, vagy őr, aki ! ezt tudja ? Vádlott: Ott vau Bodnár ur, ő nyitogatta az ajtót. Nem tudom, emlékszik-e, vagy nem, vette-e számba, vagy nem. Eötvös: De hogy lehet igaz az, amit itt mond. Hiszen nem szabad a vizsgálóbirónak oda éjjel bemenni. Vádlott: Én azt nem tudtam. Eötvös: On előbb azt mondta, hogy látta, midőn Vogel Amseit kinozták. Vádlott; Ezt megmondom szemébe is a vizsgálóbirónak. Eötvös: Hol látta ezt ? Vádlott: Lökön. Eötvös: Mondja el mit látott ? Vádlott: Midőn engem szembesítettek vele, akkor a vizsgálóbiró ur szemem előtt megfogta az álát és húzta lefelé. Mikor azután neki ment a csendbiztos,akkor engem kitoltak,hogy nelássam Eötvös : Tehát semmi mást nem látott ? Vádlott : Csak jajgatást hallottam, midőn kifelé mentem. Eötvös : Hányszor látta ezt ? Vádlott: Csak egyszer ; nem mondhatom, hogy többször, akkor történt, mikor szembesitve voltunk. Eötvös : Hát ettől ijedt meg maga ? Vádlott : Igen. Eötvös : De hiszen maga már előbb is beszélt itt Nyíregyházán ilyen dolgokat. Vádlott : Már megmondtam, hogy a vizsgálóbiró ur megfenyegetett. Eötvös: Hát más fenyegette-e magát a börtönben ? Vádlott: Azt nem mondhatom; sem az őr, sem őrmester, sem a tek. fogházfelügyelő ur. Csak annyit mondhatok, hogy a kir. ügyésznek akkor ott igen szép szavajárása volt. Mindig azt mondta, hogy ügyészség erre, arra. Eötvös: Nem igen lehet az igaz, amit maga Smilovits mond a vizsgálóbíróra, mert annak nem szabad bemenni a vádlott fogdájába. Vádlott : Ha nem igaz, mit csináljak ? Eötvös: Hát szemébe merné ezt neki mondaui. Vádlott : Hadd jöjjön csak ide, megmerem én neki is mondani. Eötvös : Meddig maradt meg vallomása mellett ? Vádlott : Kérem, később czáfoltam vissza, vagy hat hónap múlva, január 11- vagy 12-én. Eluök : Hogyan vette maga magát arra, hogy visszavonja a vallomását. Vádlott : Azért tettem, mert nem eresztettek haza. A tek. vizsgálóbiró azt mondta, hogy valljak, s akkor haza eresztenek, és meghívnak tanuképeu. De mikor láttam, hogy a többieket mind hazaeresztik, csak engem nem, akkor visszaczáfoltam, hogy megmaradjon a tiszta igazság, amint először vallottam. Eötvös: Kinek mondta maga, hogy vissza akarja venni vallomását? Vádlott: Jelentkeztem szokás szerint raportra és jelentettettem a kir. ügyészségnek ; az azt mondta, hogy ez nem az ő dolga, hanem a vizsgáló biró majd elvégzi. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.