Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

15-dik szám. III. Melléklet. .TISZA-ESZLAR" Eötvös: Reggel megint vissza ment oda? Tanu: Igenis, vissza. Eötvös: Hát délután ott volt-e mikor az orvos urak kibontották ? Tanu: Én nem állitom, mert közelesen nem voltam hozzá, hát én azt elkerülhettem. Eötvös: Másnap sem érezte a szagot ? Tanu : Másnap igen. Eötvös: Napközben ? Tanu: Igen, mikor a vizitálása volt. Eötvös: Nagy szaga volt? Tanu : Bizony volt, de tűrtem, mert én bántam vele; mostan egy ajtón, ahova fel volt téve. Eötvös : Ki volt még más, aki bánt vele ? Tanu: Szűcs János. Eötvös : Hova való ő ? Tanu: Tisza-löki. Eötvös: Hát ketten forgatták, mosogatták ? Tanu: Igen. Eötvös: Lábát, fejét megmosták-e? Tanu: Nem csak locsoló bádogokból öntöziük végig; lábait, mindenét locsoltuk. Eötvös: Egy bádog kannával vitték a Tiszából a vizet? Tanu: Igen is. Eötvös: Hát esek végig öntötték? Tanu : Igen is. Eötvös: Hát különben nem mosták meg gondosan kézzel ? Jauu: Nem. Eötvös: A lába fejét se? Tanu: Semmijét se? Eötvös: Fejét se? Tanu: Azt se, hanem, mikor az orvos urak parancsolták, fordítottam. Eötvös: Ki vetkőztette le a holttestet ? Tanu: Mi vetkőztettük le Szűcs Jánossal. Eötvös: Azon az ajtón ? Tanu : Igenis. Eötvös: Hát ugy különöseu apróra megmosva nem volt az a holttest kézzel? Tanu: Nem, csak ugy végik öntöttük. Eötvös: Hát a ruhát ki mosta ki a Tiszában ? Tanu: Én mostam ki. Eötvös: Annak volt-e erős szaga? Tanu: Volt. Eötvös: Azt-a ruhát nagyon ki mosta, kidörgölte, vagy csak megöblögette ? Tanu: Olyan nagyon nem mostam, csak kiráztam a vízben, aztán kicsavartam. Eötvös: Azután hova tette a ruhát? Tanu: Akkor fölteritettem a füzesre. A főügyész ur parancsolta, hogy teregessem ki. Azután később összeszedtük és letettük az ajtó mellé Eötvös: Kiszáradt ott a ruha? Tanu : Nem száradt tökéletesen meg, hanem egy kicsit még nedves volt. Eötvös: Minden darab ruha ki volt ott teregetve? Tanu: Igen, ki volt. Eötvös: akkor maga eltudná számlálni, micsoda darabokból állt? Tauu: El tudnám, ha meg nem feledkeztem volna; de némely részét el tudnám mondani. Eötvös: Mire emlékszik biztosan ? Tanu: Volt egy rojtos, alól veres csikós kötő, ami előtte volt, meg azután valami ingváll volt rajta, annak itt volt egy kis fodor a nyakán, meg kis fehér virágú keszkenő, amiben festék vagy mi volt a kezén. Ezekre emlékszem hogy igy volt. Eötvös: Mig a ruha kiteregetve volt kiszárítás végett, őrizte-e valaki ? Tanu: Igenis őrizte. Eötvös: Szem előtt volt ? Tanu: Igen is. nem volt szabad senkinek hozzá menni. Eötvös: Nem cserélhették ki ? Tanu: Nein azt senki, mert a csendbiztos legényei is ott voltak, több segédek is, nem tudom a vizsgáló biró katonái voltak-e, vagy a főügyészé, csakhogy voltak segédek többek és a népet távol kihajtották a körből. Nem volt szabad közelíteni senkinek. Eötvös: Hát a ruha iszapos, vagy genyes volt-e? Mivel volt tele itatva? Tanu: Arra nem emlékszem, hogy iszapos volt-e, csak olyan nyálkásnak éreztem, engedelmet kérek, mikor mostam. Eötvös: Mintha szappanos lett volna? Tanu: Igenis. Szeyffert: Ismét kénytelen vagyok felszólalni és nagyságod figyelmét felhívni a bűnvádi eljárás 122. paragrafusára. Ezen paragrafus rendelkezése szerint mindenekelőtt a vádlottak kihallgataudók a vád tárgya iránt; sőt ha tagadásban vaunak, az ellenkező vizsgálati körülményekre is figyelmeztetendők. Nagyságod megkezdvén a kihallgatást, kérem nagyságodat méltóztassék az idézett paragrafus értelmében először a vádlottakat kihallgatni. E paragrafus rendelkezésének meg van a maga ratioja: mert ha felfedeztetik az egész vizsgálat eredménye, könnyen megtörténhetik, hogy a vádlottak vallomásaikat ehez képest fogják idomítani. Elnök: Még Oláh György fog kihallgattatni. Csak azt akarom konstatálni, miképen került a hulla felszínre. Erre nézve szükséges e tanu kihallgatása. Eötvös: Én sem értek egyet a közvádló úrral, mert a hulla feltalálása körülményeinek constatálása tgyátalán a vád momentumát nem képezi. Azért részemről köszönettel hozzá járulok a ngygos elnök ur azon intézkedéséhez, hogy a hulla feltalálásának körülményei mindenek előtt konstatáltassanak. Heuman: Maga azon nap bejárta a határt, mikor a hullát kifogták ? Tauu: Akkor nem jártam, hanem ugy volt, hogy én haza voltam vasárnap ebédre, és mikor jöttem kifelé, Kecskés József jött szolgástul, Litvai József volt a szolgája. Heuman: Akkor, mikor maga kijött és bement a faluba ebédelni, milyen időjárás volt, szeles vagy csendes idő volt? Tauu: Nem emlékszem egyébre, csak azt tudom, hogy napfényes idő volt. De ugy gondolom, hogy szeles idő se volt, hanem napfényes volt, azt biztosan tudom, mert mikor a czimborámmal találkoztam, akkor is az akáczfa alatt álit meg, az árnyékban. Heuman: Sokan voltak akkor ott a helyszinén, mikor a hulla kifogatott? Tanu: Azt nem tudom, mert nem voltam jelen. Heuman: Mikor másnap bonczolták, sokan voltak-e ott a vidékről vagy máshonnan? Tanu; Ott épen a bonczolás mellett nem, de távolabbról voltak sokan. Heuman : A csonka füzes, kinek a birtokának a határában esik ? Tauu: A dadai községé. Heuman: A közönség, mely ott körül állta a bonczolást, a birtok melyik határán állott? Tanu: A hol a bonczolás állt, az a gazdaságé. Heuman: Hát a körülötte lévő birtok kié? Tanu: Egyik oldalról van a füzes, a viz, a Tisza, a másik végiben szántó földek, az is a gazdaságé. Heuman: Iugyen bocsátották oda a közönséget ? Tauu: Ut van ott kérem. Heuman : Azt nem hallotta, hogy Szomjas urnák is van ott valami kis birtokrésze. Tanu: Igenis van haszonbérben. Heuman: Yolt ott is uép, közönség, mely nézte a bon! czolást ? Tanu : Szomjas urén nem volt, hanem távolabb esett tőle. Heuman: Hát azt nem is tudja, hogy ott pénzen adták a helyeket. Tanu: Azt nem tudom kérem, Heuman: Nem is látta, hogy mely időtájban jött Solymosiné oda, másnap vasárnap asirhanthoz? Tanu : Nem láttam vasárnap Solymosinénak a jelenségét se: hanem hétfőn láttam, de hogy mikor jött oda, azt nem tudom, mert nem ismertem. Heuman: Szomjas Károly urat se látta ott ? Tanu: Láttam már akkor, mikor a vizitálás volt, de az előtt nem láttam. (Bevezetik Oláh György tanút). A figyelmeztetés után, hogy csak az igazat vallja, kérdi. Elnök: A mult esztendő nyarán valami holttestet találtak ott a dadai Tiszában. Mondja meg, micsoda tudomása vau magának arról és kitől hallotta ezt az esetet ?