Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 1. §. Függőleges-, vízszintes vonás

9 6 § -' -."A

' Pontok halmaza. A kicsinyre rajzolt pont hasonló a homokszemhez. Azért a kövecs- és homok gödröket sűrűen egymás mellé rakott pontokkal jelöljük. A hol a kövecs, vagy homok nagyobb területeket borit be, ott sem fű, sem fa nem nő. Az ilyen vidékek tehát terméketlen pusztaságokat képeznek. Ezen sivár területeknek jelölésére szintén sűrűn egymás mellé rajzolt pontokat használunk, csakhogy itt többet rakunk egymás mellé De nem szabad azt hinni, hogy a hol ilyen pusztaságok vannak rajzolva, ott mindig csak homok és kövecs alkotja azokat Némely pusztaságok kőkemény agyagból, mások kopár sziklákból állanak. Természetes, hogy az ilyen sivatagokban sem állat, sem ember meg nem élhet, s azért ezek az emberek művelődését akadályozzák. Ilyen homoksivatag Afrikában a Szahara, agyagsivatag Ázsiában a M o n g o 1 Pusztaság (S a m a, vagy Gobi) és szikla- sivatag ugyancsak Ázsiában Arábiának egy része, melyet ép ezért Köves Arábiának is nevezünk. II. FEJEZET. A. vonás. I 1 §' Függőleges vonás. Vízszintes vonás. Ha azt képzeljük, hogy egy pont tovább mozog és maga után nyomot hagy, származik a vonal. Ennek rövid részét vonásnak nevezzük. A fölülről egyenesen lefelé rajzolt vonás függőleges, a balról egyenesen jobbra húzott pedig vízszintes. Egy vonással jelöljük azon kisebb hidakat, vagy pallókat, melyek a folyókon, vagy patakokon át gyaloglók számára vannak épitve.