Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 2. §. Két vonás különféle helyzetben. Nyil. Hegy. Vulkán

10 II ==-L-l \-W Két vonás különféle helyzetben. Nyíl. Hegy. Vulkán. Két vonás különféle helyzetben lehet egymáshoz és az. előbbi gyakorlatban emiitett két irányhoz viszonyítva. Ha két vonást közel egymáshoz, ele egymástól mindenütt egyenlő távolra rajzolunk, e vonások egyenközüek lesznek. Ha az egyik vonást egyenesen balról jobbra, a másikat egyenesen fölülről lefelé rajzoljuk, de ugy, hogy az utóbbinak vége érintse az előbbit, akkor emez függőleges lesz a vízszintesre. Ha pedig a fölülről lefelé húzott vonás jobbra, vagy balra dől, azt mondjuk: jobbról, vagy balról ferde a vízszintesre. És ha két vonást ugy rajzolunk egymás mellé, hogy egyik végük közelebb van egymáshoz, mint a másik, akkor e vonásokat össze hajlóknak vagy széth aj lóknak nevezzük. Ha az egyenközü vonásokat fölülről egyenesen lefelé huzzuk, függőlegesen egyenközüeknek, ha balról egyenesen jobbra, akkor vízszintesen egyenközüeknek nevezzük, ha pedig e két iránytól eltérnek, ferdén egyenközüeknek mondjuk őket. Két egyenközü vonással nagyobb fa- vagy kőhidat jelölünk, a melyek rendesen élénk forgalmú utaknál és széles folyókon vannak építve. A nyil mindig valaminek irányát mutatja, mintha mondaná: erre, vagy erről. Apró, egyik végükön kissé vastagabbra rajzolt vonáskákból alkotott csillag magánosan álló h e gy e t jelöl, vagy oly csúcsot, mely az őt körülvevő hegykúpok és hegyhátak közül magasan kiemelkedik. E csillag rajzolásánál a vonáskák azon vége legyen vastagabb, a melyik befelé van fordítva. Vannak olyan hegyek is, melyeknek tetején egy, vagy több nyilás van, s ezeken át a földnek mélyéből olykor-olykor izzó és forró anyagok, minők : szikladarabok, lávának nevezett folyós föld, hamu, homok, iszap, forró viz, törnek, vagy ömölnek ki.