Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 27 Limán. HafF. Vatt-ok

57 Ha a folyó a tengerbe ömlésénél elszélesedik, ugy hogy partjai mintegy szétágazó hegyes szöget képeznek, az ilyen alakot töltsértorkolatnak nevezzük. A tölcsértorkolat nagy obbára alacsony partokon fordul elő és nagyobb folyóknál. Azért nem szabad összetévesztenünk a szögöböllel (VI. Fej. 21. §.), mely mintegy tengeralatti völgyet képez, magas partokkal, s melybe gyakorta folyók ömlenek. A töltsértorkolatnál azon részt, mely a tenger tulaj donképi partjai, s azon pont között terül el, hol a folyó észrevehetőleg szélesedni kezd, ármedenczének (Aestuarium) nevezzük. Töltséresen torkollnak: a Themse (Angolországban), a Quadalquivir (Spanyolországban), a Graronne (Francziaországban), a Weser és Elba (Németországban), stb. — Megkülönböztetésül nézd meg a Newa, a Don (Oroszországban), a Severn (Angliában), a T a j o (a pyrenaei félszigeten), a Szajna (Francziaországban) torkolatát, melyek szögöblökbe ömlenek. E két torkolat mindegyike rendkívül kedvező a hajózásra, mivel a hajóknak mintegy utat nyitnak a szárazföld belsejébe. De a szögöbölbe torkolás mégis alkalmasabb. Vatt-ok. Tengeráram. Partsáncz. Limán. Vattok.