Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
VI. Fejezet. A görbe vonal - 21. § Különféle öblök
51 21. §. A tengerpart nem egyenes vonalban halad, hanem az illető száraznak sajátságai szerint különféle hajlásokban, görbülésekben, melyeket öblöknek hivunk. Ha a partvonal enyhén hajolva, egy többé kevésbbé lapos ívet képez, az ilyen alakulást ív öbölnek (Golf) nevezzük. Ezen öblök rendesen alacsony partokon fordulnak elő, vagy ott, hol a száraz föld hegységei, a tengerhez köz el. maguk is ilyen ívalakban húzódnak. Az előbbiekhez tartozik-' a Nagy-Syrtis (Afrika északi partján), a lyoni öböl (Francziaország déli partján) stb. Az utóbbiakhoz: a tarentoi öböl (az apennini félsziget déli két csúcsa között), a g e n u a i öböl (az apennini félsziget északi végén, a nyugati oldalon), a biscayai öböl (a pyrenaei félsziget északi partjainál), stb. Ha a partvonal erősebben meggörbül, s a tenger mintegy hegyes szögben mélyebben vágódik a száraz földbe, e képződést szögöbölnek (Bai) nevezzük. Ilyenek: a bottniai és a finn öblök (a Keleti Tengerben), a trieszti öböl (az Adriai Tenger északi végénél), a bristoli öböl (Britannia délnyugati partján), stb Azon öblöt, mely mélyen bevágódik a szárazföldbe, s mely, nek míg ki- és bejárata aránylag keskeny, belsője széles, tág, zugöbölnek (Busen) nevezzük. A zugöböl, a szögöböllel együtt nagyobbára magas partokon fordul elő. Zugöblök például: a Fekete Tenger, az Adriai Tenger, a Földközi Tenger, a Keleti Tenger, a korinthi öböl (Görögország közepén), az azovi öböl (Oroszország déli részén), s kicsinyben magas partokon számtalan. A meredek, sziklás partok néhol szakadozottan, czikczakkosan bocsátkoznak a tengerbe, s számos apró szög- és zugöblöt képeznek. Az ilyen zegzugos, kicsipkézett meredek partokat, öb4*