Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 22 § A szárazföld nyúlványai

52 löcskéikkel egyben, fjordoknak nevezzük. A fjordok csak a hideg éghajlat alatt találhatók, hol a légbeli tényezők, azaz a viz, levegő, fagy romboló működéseinek eredményei. A fjordok előtt, sánczok gyanánt, klippék, riffele zagyvaléka csoportosul, melyeket itt skär-eknek nevezünk. Nevezetes fjord képződések vannak a skandináv félsziget nyugati partjain (az északi szélesség 60-ik fokán fölül) és Délamerika nyugati oldalán (a 40-ik déli szélességi fokon alul). Az iv-, szög- és zugöblök a legkényelmesebb kikötő helyeket képezik; a fjordok erre egyáltalán nem alkalmasak. A mely parton természetes kikötő nincsen, ott az emberek gátak (Molo-k) segítségével készítenek azt, mint pl. a mi Fiuménkben. 22. 8. Földcsúcs. Fok. Ha a száraz földnek egy darabja messze benyúlik a tengerbe, ugy hogy a nagyobb tömegű szárazzal csak egy oldalon függ össze, s három oldalát a tenger locsolja, ezt félszigetnek nevezzük. A félszigetet enyhe éghajlata nagyon kedvezővé teszi az ott lakó népek művelődésére. Nevezetesebb félszigetek Európában: a Skandináv félsziget (Svéd- és Norvégország), a Jütt félsziget (Dánország), a balkáni félsziget (Török Birodalom) ; továbbá: M o r e a és K a 1kidiké (a balkáni félsziget déli részén), Krim (Oroszország déli oldalán, a Fekete Tengerben), Kalabria és Apulia (az apennini félsziget déli részén), Bretagne (Francziaország északnyugati oldalán), stb. Ha a tengerbe nyúló földdarab hosszan és keskenyen huzó-