Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 9 § Jeges ^ f

39 konyább és rövidebb fogas vonalakkal jelöljük. De ha valamely hegységnek csak egyik oldala van vastagabban, sötétebben rajzolva, ugy ez az oldalak különböző meredekségét ábrázolja. Az emiitett különféle hegységek különösen időjárási tekintetben gyakorolnak nagy befolyást az őket környező vidékekre. Minél magasabb valamely hegység, annál erősebb hűvösitő hatása van, s annál inkább föltartóztatja a szeleket, egyszersmind több esőt és havazást okoz. Hazánkban alacsony-hegységek: a Dunán túli kerület hegyei, az E p e r j e s,-T o k a j i hegyláncz, stb.; közép hegységek : Erdélynek belső hegyei, az erdélyi nyugati határiánczolat, a Mátra, stb.; alp-hegységek : a "Kis Kárpátok, a két Fátra, az Alacsony Tátra stb.; havas hegységek: a Magas Tátra, Erdélynek északi és déli határlánczolata, stb. Hasonlítsd össze a fönnebbi rajzot az V. Fej. 8. §-nál levő rajzzal. Magas hegyeken a levegő oly hideg, hogy a hó nem olvad el, hanem évről-évre halomra gyűl. A völgy katlanokban, vagy öblökben kiválóan összehalmozódik, mivel innét sem a szél el nem hordja, sem saját súlyánál fogva lavina, vagy hógörgeteg alakjában — mint a meredek hegyoldalról — le nem tisztul. Az igy folyton növekvő hótömeg azonban a völgykatlan kijáratánál saját nehézkedése által nyomatva, lassankint lefelé nyomul, mig melegebb légkörbe jut. Itt aztán nappal egy kevéssé megolvad, éjjel pedig ismét megfagy. E változó olvadás és fagy ás laza, szemcsés jégtömeget képez, melyet jegesnek, vagy gletsernek nevezünk. A jegesek olvadásuk által nyáron is nagyon táplálják a belőlük eredő folyókat, s igy ezeknek folytonos hajózhatását eszközlik. A jegesek lassan lefelé mozogva, szikladarabokat visznek magukkal, melyek a környező hegyoldalakról lehullottak, s e sziklatörmelékeket vagy oldalt, vagy alul, ott, hol a meleg miatt a jégtömeg már elolvad, lerakják. E sánczvonal alakú 9- §• Jeges.