Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 10 § Domború (convex) vonal. Hegypúp - 11. §. Vonalkázott homorú és domború vonalak

40 szikla lerakodásokat első esetben oldal-, a másodikban homlok­morénának nevezzük Nedves levegő, s oly liőmérsék, mely évről-évre soha sem száll nagyon a fagypont alá, igen kedvező a jegesek képződé­sére, mig a száraz evegő, nagyon forró nyár és hideg tél fölötte megakadályozzák azt. Ez az oka, hogy nagyobb jegesek rende­sen oly hegységekben fordulnak elő, melyek tenger mellett és délibb vidéken feküsznek, mint például az Alpok és a Himma­lája déli, tenger felé forditott oldalán. A mi Magas Tátrán­kon az úgynevezett Virágkertben fa felkai völgyben), is volt valaha egy jeges, még mikor az Alföld tengerrel volt boritva. Azon vonalat, melyen fölül a hegységekben a hó már többé el nem olvad, örökös-hó határ na ki nevezzük. Az Egyen­lítő alatt levő hegységekben e vonal 4.800 m. magasan van a tenger szine fölött, a mérsékelt éghajlat hegységeiben 2,700 mé­ternyire , a sarkok körül pedig összeesik a tenger fölszinével. Innét látható, hogy hazánkban nincsenek örökös hóval födött hegycsúcsok (Lásd IV. Fej. 8. §.), a mi is hegyes vidékeink téli időjárási viszonyaira nézve kedvező körülmény. 10. §. Domború (convex) vonal. Hegy púp. Azon görbe vonalat, melynek hajlása fölfelé van, dombo­mnak (convex) nevezzük. (Lásd VI. Fej. 1. §.) Domborunak látszik a templomok kupoláinak teteje, stb. Az olyan hegyeket, melyeknek oldalai és tetői domborúak, hegy púpoknak nevezzük. Ezek nagyobbára alacsony hegy­sorokban fordulnak elő. Ilyenek a halmok, dombok, stb. Vonalkázott homorú és domború vonalak.

Next

/
Thumbnails
Contents