Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 8. §. Különféle hegységek

38 azon körülményt, miszerint a Magas Tátra meredekebb oldalával van hazánk felé fordulva. Nagyobb méretű térképeken az emiitett első, kisebb méretüeken a második elv szerint szokták a hegységeket rajzolni. Például iskolai fali térképeink az első, kézi térképeink pedig a második módhoz vannak alkalmazva. A hegységeket a helyrajzi, vízrajzi, vagy másnemű átnézeti térképeken egyszerű egyenes vonallal is lehet jelölni. (Lásd VI. Fej. 2. §.) Ilyenkor, hogy a meredekebb és menedékesebb oldal látható legyen, két párhuzamos vonalat húzunk, s az egyiket vastagabbra, a másikat vékonyabbra rajzoljuk, igy: Melyik oldal itt a meredekebb, és melyik a kevésbbé meredek ? 8. §. Alföld. Felföld. Alacsony-1 Ha valamely hegységben a csúcsokat, ormokat leliordanók, s a bevágódásokat, nyeregeket (de nem a völgyeket) betöltenek, ugy hogy a hegység gerincze folytonos, egyenlő magasságú emelkedést képezne, akkor az illető hegység középmagas ságát nyernők. E középmagasság alapján alacsony-hegységnek nevezzük azt, melynek tenger fölötti közepes magassága az 500 métert nem haladja meg; közép - hegységnek azt, melynek közepes magassága 500—1,000 méter; alp-hegységnek az 1,000—1,500 méter közepes magasságút, és havasnak, vagy magas-hegységnek azt, melynek közepes magassága 1,500 méteren fölül van. E hegységeket rajzban ugy különböztetjük meg egymástól, hogy a magasabbat vastagabb és hosszabb, az alacsonyabbat vé-