Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 7. §. Meredek és menedékes hegyoldal

37 A felföld rendesen hullámosan, szélesedő hegyhátakban bocsát­kozik le az alföldre, s ezért határát befelé fordított fogas vonal­lal szoktuk jelölni. A fönsík pedig többnyire meredek, nem ritkán szakadozott, darabos oldalakkal emelkedik az alapját képező hegység fölé, s ezért jelölésére a kifelé forditott fogas vonal alkalmasabb. A magaslatoknak darabos, töredezett ereszkedését az alföld felé, párkány hegy s égnek nevezzük. Ez nagyon megnehe­zíti a fölötte emelkedő hegységhez jutást, s ezért befolyása az ott lakókra hátrányos. Midőn pedig a fönsík oldalai szakadozottan, mintegy lép­csőkben bocsátkoznak le a felföldre, vagy a tengerpartra, 1 é p­csős földnek, vagy terracenak mondjuk. Természetes, hogy az ilyen alakulás kedvezőbb, mint a párkányhegység. Minden olyan bevágódást, mely a hegység hossztengelyét keresztben metszi, s a gerinczet mintegy részekre osztja, nye­regnek nevezünk. Különösen hágónak, vagy szorosnak nevezzük azon bemélyedéseket, behorpadásokat, melyek a gerin­czet átszelve, könnyű átjárást nyújtanak a hegység egyik oldalá ról a másikra. A hágókat vagy szorosokat kifelé forditott zár­jellel jelöljük. A hazánkat három oldalról körülvevő hegységekben igen sok hágó van. Nagyobb jelentőségűek: a jabl unkái (Árva­megyében), az úgynevezett Lengyel Nyereg, sa Kopa­h á g ó (a Magas Tátrában), a branyiszkói (Sáros megyében), a vereczkei (Bereg megyében), a Vaskapu, s a vulkáni szoros (Erdélyben, Hunyad megyében), a vöröstoronyi (Szeben megyében), a törcsvári (Fogaras megyében), a t ö­m ö s i (Brassó megyében), stb. Ha valamely fölület felülről, függőlegesen van megvilágítva, akkor annál világosabbnak látszik, minél inkább megközelíti a vízszintes irányt és annál söté­tebbnek, minél meredekebb. De mivel a legmeredekebb részek rendesen a magas hegységekben fordulnak elő, azért azt is mondhatjuk, hogy: minél magasabb, annál sötétebb. A hegycsúcsoknak felső részök meredekebb, mint az alsó. Tudva, hogy a meredek hegyoldal sem a vizi, sem a szá­razi közlekedésre nem kedvező, hátrányosnak kell mondanunk

Next

/
Thumbnails
Contents