Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
VI. Fejezet. A görbe vonal - 7. §. Meredek és menedékes hegyoldal
37 A felföld rendesen hullámosan, szélesedő hegyhátakban bocsátkozik le az alföldre, s ezért határát befelé fordított fogas vonallal szoktuk jelölni. A fönsík pedig többnyire meredek, nem ritkán szakadozott, darabos oldalakkal emelkedik az alapját képező hegység fölé, s ezért jelölésére a kifelé forditott fogas vonal alkalmasabb. A magaslatoknak darabos, töredezett ereszkedését az alföld felé, párkány hegy s égnek nevezzük. Ez nagyon megnehezíti a fölötte emelkedő hegységhez jutást, s ezért befolyása az ott lakókra hátrányos. Midőn pedig a fönsík oldalai szakadozottan, mintegy lépcsőkben bocsátkoznak le a felföldre, vagy a tengerpartra, 1 é pcsős földnek, vagy terracenak mondjuk. Természetes, hogy az ilyen alakulás kedvezőbb, mint a párkányhegység. Minden olyan bevágódást, mely a hegység hossztengelyét keresztben metszi, s a gerinczet mintegy részekre osztja, nyeregnek nevezünk. Különösen hágónak, vagy szorosnak nevezzük azon bemélyedéseket, behorpadásokat, melyek a gerinczet átszelve, könnyű átjárást nyújtanak a hegység egyik oldalá ról a másikra. A hágókat vagy szorosokat kifelé forditott zárjellel jelöljük. A hazánkat három oldalról körülvevő hegységekben igen sok hágó van. Nagyobb jelentőségűek: a jabl unkái (Árvamegyében), az úgynevezett Lengyel Nyereg, sa Kopah á g ó (a Magas Tátrában), a branyiszkói (Sáros megyében), a vereczkei (Bereg megyében), a Vaskapu, s a vulkáni szoros (Erdélyben, Hunyad megyében), a vöröstoronyi (Szeben megyében), a törcsvári (Fogaras megyében), a t öm ö s i (Brassó megyében), stb. Ha valamely fölület felülről, függőlegesen van megvilágítva, akkor annál világosabbnak látszik, minél inkább megközelíti a vízszintes irányt és annál sötétebbnek, minél meredekebb. De mivel a legmeredekebb részek rendesen a magas hegységekben fordulnak elő, azért azt is mondhatjuk, hogy: minél magasabb, annál sötétebb. A hegycsúcsoknak felső részök meredekebb, mint az alsó. Tudva, hogy a meredek hegyoldal sem a vizi, sem a szárazi közlekedésre nem kedvező, hátrányosnak kell mondanunk