Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

515 öl nem terményezŐ közvetlen birtoka (a templom- és a temető területével együtt); 51 h. 220 • öl p a p i és 26 hold tanitói állománya (mind 1200 • öllel számítva). Ingóságok. Anyakönyv van 5 db. (A. B. C. D. E.) 1780-tól napjainkig; egyháztanácsi jegyzőkönyv 2 db.; körleveles j.-k. 2 db.; alamizsnás diarium 1 db.; gond. számad. j.-k. 2 db.; az egyházkerületi jegyzökönyvek 1863s az egyházmegyeiek 1873 óta; ezen kivül több nyomtatvány stb. Tanszerek: 2 fekete tábla; 24 db. fali olvasótábla ; 1 földgömb ós 1 földabrosz. A lelkészi pecsét 1833-ból való. (1874. dec. 14. öszszeirás.) VI. Népesség. 1801: Lelkek száma 284. 1877: Lelkek sz. 595, újházasok sz. 5, szülöttek sz. 37, konfirmáltak sz. 14., halottak sz. 23. Iskolások. 1801: 20. 1877: tanköt. 6—-12-ig 51, iskolába jár 49 , részben iskolázott 2. 27) Gyügye. I. A község és egyházról általában. Gyügye fekszik a Szamos jobb partján, agyagos határral s némi gyümölcsössel. 1378. Gyügyey János birta. 1405. Gyügyey János az egész helységet, temploma s egyházpártfogási jogával a váradi püspök és káptalannak ajándékozza (Szirmay II. köt. 217. lap), mi arra mutat, hogy a reformáció előtt kathól. anyaegyház volt. 1406. Báthori Jánosnak , Eőry Ambrus- és Bálintnak adományoztatik; de 1407. Gara M. nádorispán a váradi káptalannak viszszaitéli. 1488. Ujlaky Antal és Ferenc; 1611. Melith Péter s neje stb. kapják; 1729. benne Jékey László részt nyer. 1810. (Melith jogon) gf. Barkóczy-, Kállay-, Szuhányi- s Kondor-családok stb. birják. A háborús idők súlyát szinte érzi. II. Rákóczy György halála után a szatmári várőrség német vitézei dúlják fel s 225 frtnyi kárt tesznek benne, az 1662-iki vizsgálat szerint. A reformáció hihetőleg Újlakról hatott el belé, minthogy Újlaknak lőn a reformáció után filiájává egész 1767-ig. Ez évet előzőleg az Ajtay-ház dölyfösen bánván a gyügyeiekkel, sőt többek közt ezen szavakkal traktál33*