Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

463 utóbbi közmondásossá is vált, p. szeretem, mint a gyarmatiak az árvizet stb. II. Az egyházról általában. A hitjavitás előtt Fehérgyarmat r. kathól. hely volt és parókhia. 1334-ben az ugocsai főesperességhez tartozik és Miklós nevíí papja 6 garas- és 23 dénárt fizet pápai sexennalis dézma gyanánt. A reformációval az egész népség áttérvén, megszűnt a róm. kathol. egyház s viszsza sem állt, dacára Báthori Zsófia erőszakos teraplomfoglalásának, egész 1750-ig, a midőn róm. kath. parókhia alapíttatott, miben nagy része van Klobusiczky Ferenc (legutóbb) kalocsai érseknek, ki a reform, iskola közelében fekvő kúriáját ajándékozta parókhiális helyül. A róm. kath. templom is a Klobusiczky-család és a vallásalap költségén épült s 1816-ban szenteltetett fel. (Schematismus Cleri Szatmár. 1864. 49. és 171. lap.) A reformáció hihetőleg a Drágffy- és Ecsedi Báthoricsalád pártfogása alatt jutott el Gyarmatra. Előbb természetesen a lutheri irány fogadtatott el; majd a helv. hitvallástételnek az 1567 iki debreceni zsinaton lett elfogadása s a csengeri hitvallás keletkezése után a kálvin-féle vagy helvét irány lőn itt uralkodóvá. A fehérgyarmati reform, egyháznak nagy pártfogói voltak a Drágffy Gáspár örökösi, az ecsedi Báthoriak s a fejedelmi Bethlenek. Hogy menynyire virágzó volt a f.-gyarmati ref. egyház, megtetszik onnan, hogy az 1559-iki nagyváradi zsinaton, mely Blandrata és az unitárok ellen tartatott, négy pap jelenik meg Fehérgyarmatról, mely akkor Szamos Gyarmatnak hivatott. (Lampe E. P. 249. lap.) Ezután is az egyház részére tett adományozások a gyarmati ref. egyház virágzásáról tanúskodnak. 1668-ban egyházkerületi gyűlés is tartatott Gyarmaton, a midőn 19 lelkész avattatott föl; egyházmegyei gyűlések pedig igen sokszor voltak benne. Azonban reá is bekövetkeztek a megpróbáltatás napjai. Báthori Zsófia ugyanis férje — II. Rákóczi György — halála után kathólizálván, megkezdé jószágain a protestánsok üldözését s igy F.-Gyarmaton is. Világos ez onnan, hogy Szatmárvármegyének 1672. febr. 8. Orosziban kelt követi utasításában ez áll : „a gyarmati templomot is elfoglalták és tovább megsértették a religiót. Mindezeket t