Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

459 „ott van a szegen; vegye le kend!" Ezzel az inas le is vette s elvitte és ettől fogva a templomot soha sem használták többé a reformátusok, hanem egy udvaron tartották istenitiszteletöket, mignem a svábok fölállván körös-körül az udvar kerítésére, az istenitiszteletbe belenyeritettek s az egybegyűlt híveket behajigált kövekkel szétü'zték! A türelmi parancs megjelenése után ismét gyülekezni kezdtek itt is az elszéledt reformátusok. Szatmárvármegye levéltárában van egy irat, (1787—8—9—90. fascic. 8. nro. 34.) mely szerint az erdődi-hegyi lakosok a pap fentartására 28 frt. 54; a kántoréra 9 frt. 38; az egyházi épületekre 51 frt. 22 krt ajánlottak. Erdőd ekkor a szatmárhegyi leányegyházhoz kapcsoltatott, mely ismét a hiripi anyaegyház filiája volt. Szatmárhegy 1797-ben anyaegyházzá lett s az egykori erdődi egyház úrasztali készletei is oda vitettek s ottan használtatnak ma is. Minthogy pedig Szatmárhegy az 1821/2. egyházi rendezés (coordinatio) alkalmával a nagybányai ref. egyházmegyébe kebeleztetett át: az erdődi leánygyülekezet ezóta megszűnt a szatmári ref. egyházmegye kiegészítő része lenni. III. A lelkészek névsora. Az erdődi ref. lelkészek névsorát csak hézagosan tudjuk öszszeállitani; jelesül: 1542. Batizy András; 1543—47. Kopácsy István reformátorok. 1605. Csorba István középszolnoki esperes. 1612. Megyeri János, ki onnan Szatmárra ment papnak. (Lampe p. 615.) 1636. Buddaeus, Lampe szerint Buday János. 1637. Rozgonyi Balázs, ki jelen volt a tokaji zsinaton, majd az 1646 iki sz.-németi nemzeti zsinatnak is tagja volt. 1657-ben Romocsaliázy András. 1665-ben Tatay Mihály. 1667-ben Körmendy Péter tiszántúli püspök. 1691-ben Losonczy András, ki még 1706-ban is ott lakott. Ezek Buday óta mind középszolnoki vagy károlyi ref. esperesek is voltak. (L. E. P. 623. lap.) 1729-ben Bartha Pál. 1752 ben Pesti Mihály. 1769. Bartza György. Az erdődi ref. papok közül többnek a nevét nem tudjuk; a tanitók névsorából pedig egyedül a Kopácsy Istvánét ismerjük. IV. Templom. Az erdődi templomról Heuszlman (Archaeologiai közlem. IV. köt. 3. füz. 144. lap) ezeket