Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

460 mondja: „a régi templom maradványai már csak egyes faragott kövekből állanak , de ezen kövek oly mesterileg vannak készítve, bogy e munkával az épület nevezetesen felülmulta környéke templomainak munkálatait. Keletkezési idejére vonatkozólag az erdődi vár termében a következő felirat tesz emlitést: „Anno 1482. Drágffy Bertalan erdélyi vajda a hatalmas Mátyás király idejében, nagy boldogaszszony oktávájára Istennek dicséretére és az nagyaszszonynak tiszteletére végeztette el a nagy-erdődi egyházat is." Ezen felirat hitelességét magok az emiitett faragványok is igazolják. Azonban megjegyzendő, hogy ezen fennmaradt faragott kövek nem egykorúak, sem anyagra, sem alakra nézve: vannak köztük olyanok is, melyek régibb idomzással finom homokkőbe vannak faragva és olyanok, a miknek anyaga sikárkő-porfir és alakzása későbbi korra mutat úgy, hogy Drágffy alkalmasint a régibb templomot csak megújittatá. Nevezetesen a parókhia udvarán találtunk az emiitett finomabb kőbe faragott, csaknem románstilű emberfőt, mely valaha gyámkő gyanánt szolgált." E templom sirboltjába voltak temetve a Drágffyak, kiknek sírjait az 1565-iki ostrom alkalmával két német katona ki akarván fosztani: ezek egyikét a templomba lépő Schwendi tábornok leszúrta, a másik pedig általa megsebesitve elmenekült. (Szirmay Sz.-vm. esm. II. k. 169. lap.) E templom, mint a II. c. a. emlitve volt, egy nagyobb templomból s egy kisebb kápolnából állott, mindkettő egy fedél alatt s hozzájuk 2 harang is tartozott. A jelenlegi alakját a gf. Károlyiaknak köszöni. V. Egyházi és belhivatalnoki fekvő javak és javadalmak. Hogy az erdődi ref. egyháznak úgy közvetlen egyházi birtoka, mint a belhivatalnokok — papok és tanitók — javadalmát képező birtokai s járandóságai voltak, az kétségtelen. Igy 1634. októb. 20. a szatmárvárosi tanács bizonylatot állit ki, hogy az erdődi egyházat illető kilenced ki nem adatott. A szepesi kir. kamara egy 1644. kelt okmánya szerint bizonyos „irtványoktól az erdődi prédikátornak nona decima járt", jelesül az egyik „papteleknek", a másik „papholgiának" vagy „tatárjárásnak" is neveztetik. Abban a földekben mutattak a városbeliek 25 holdot hitök szerint.... Az kis papte-