Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - I. Fonások a szatmári ref. egyházmegye történetéhez

8 dolgok felöl akarnak concludálni, certificaljanak minket is felőle és communi consensu legyen az eféle dolgoknak decisiója, et volentibus non fit injuria". VIII. p. „Ha valaki atyánkfiai közül a szükséges dolgok végett esperes uramékat megtalálják... fogadtassanak becsülettel, és ha méltó kivánságok, idegen válaszszal viszsza ne bocsáttassanak ,... mint nem rég is esett Megyesi István uramtól". IX. p. „A nemes rendet templomokban való felhirdetéssel ő kegyelmek ne onerálják, mint ezelőtt, úgy esküttessenek", a templomon kül is kereszteljenek, s e végből bizonyos naphoz senkit ne kötelezzenek. X. p. A kezességet nem effectualó bármi rendíí egyének, eccla követésre ne erőttessenek. XI. p. „Absque legitima convictione, modo inordinatio senkit ő kegyelmek ne excommunicaljanak, se egy embernek vagy többnek is vétkeért az egész communitást az Isten igéjétől és a sákramentomoktól ne privalják". Szabolcs, Bereg és Ugocsa vármegyék is magokévá tevén e punctumokat, még a következő XII-kel toldák meg: ,,Az ünnepnapokon való lakodalmazások ne tilalmaztassanak". A 152—154. lapokon az 1642. jul. 6-ki váradi gener. synodusnak a fentebbi pontokra adott „Replicatiója" foglaltatik. Az I. pontra ezt feleli a synodus, hogy „a manifestum homicidiumért mindjárást excludálni kell juxta artic. Ecclae 72. in majori". Ezt szentirati helyek elősorolásával bizonyítja. „Ha subobscurum a homicidium, a minister a magistratust intse, hogy tisztiszerint járjon jól végére és büntesse meg; ha a magistratus tisztit el nem követi,... a minister excludalja a homicidát". A függőben hagyott pernek várja végit. Ha húznák lialasztanák az ügyet: sürgesse a processus lejáratását. „Es ha fektében hagyja a laesa pars a deliquenset, s a deliquens megismervén vétkét, kívánja a poenitentiat, cum protestatione privata et publica admittalni kell a